Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)
II. fejezet. Technikai kultúra hazánkban az Anjou-kortól Mohácsig
szintjén - a sérülések ellátását. A magyar-olasz kapcsolatok révén közülük néhánynak a munkássága magyarországi vonatkozásokat is mutat. „Taccola Zsigmond magyar királynak is dolgozott, tanítványa, Santini Hunyadi János számára szerkesztett haditechnikai müvet, ..." (Endrei, Makkai, Nagy, Szűcs 1987. 216.) Néhány olasz mérnök könyvét tartalmazta a Corvina is. Az olasz hatás Magyarországon természetesen együtt járt más nyugat-európai befolyásoló irányzatokkal. A világi urak között a leghatalmasabb, Hunyadi János, kormányzósága idején építtette fel Hunyad (Vajda-Hunyad) várát. Egyes kutatók szerint a terv valószínűleg francia szakembertől származhatott, a kivitelezésben viszont a feltételezések szerint a bécsi építészeti páholyok tagjai is részt vettek. (A Vajda-Hunyad vár köveinek egy részén felismerhetők azok a kőfaragójelek, amelyek a bécsi Szent Istvándóm kövein szintén előfordulnak.) Annyi bizonyos, hogy Hunyadi a XV. század első negyedében Avignonból Párizsba menet, a Loire partjain láthatott olyan várakat, amelyekhez egyes stílusjegyeiben hasonlítható a vajda-hunyadi erődítmény. A Hunyadiak és a Jagellók uralkodásának korában évtizedeken át egymás mellett élt az építészetben is a késői gótika és az új stílus, a reneszánsz. Mátyás udvarában az Olaszországból szétsugárzott humanizmus szellemében tudósok, írók, mérnökök, művészek, orvosok találtak igazi megbecsülésre. Ez új utakat nyitott az építészet előtt is. Mátyás budai palotájának továbbépítésénél számos reneszánsz részlet fűződik a firenzeiek csoportjába tartozott olasz Chimenti Camicia (megközelítően helyes kiejtése: kimenti kámícsá) nevéhez. 1479 és 1490 között Mátyás király számára mintegy 20 firenzei és dalmát építész és ornamentátor dolgozott. (Magyar kronológia I. 304.) Lenyűgöző technikai és művészi alkotás lehetett az egykori visegrádi királyi palota is, amelyről Oláh Miklós írta, hogy 350 gyönyörű terme és 16-17 méter széles lépcsőfeljárója volt. Valós tudomány- és technikatörténeti alapjai vannak azoknak a szép, magyar gyermekmeséknek, amelyek Mátyás király színpompás palotáiról szólnak, függetlenül attól, hogy Oláh Miklós leírásai (különösen a termek számát illetően) egy kicsit túlzóaknak tűnnek. A királyi építkezések sorát Tata, Diósgyőr, Komárom várkastélyaival lehetne folytatni, de a főrendek közül is sokan utánozták az uralkodó építkezési szokásait. Esztergomban például Vitéz János volt élenjáró építtető. (A nagyvonalú építészetpártoló Bakócz Tamás esztergomi érseknek híres Bakócz-kápolnája - egyik legértékesebb és legjobb állapotban megmaradt reneszánsz emlékünk - már a Mátyás halála utáni Esztergomban épült.) (17. kép) Kassai István Mátyás király építőmestere volt. Feuerné Tóth Rózsa az ő munkásságának feltárása során mutatott rá (hivatkozva Csemegi József „Tervezéstechnikai kérdések a középkori építészetben" című munkájára), hogy a középkori tervrajzokon nincsen megadott léptékű, méretarányos alaprajz. Az egyes emeletek alaprajzait egymásba vetítette a tervező. egy adott méretű szabályos idomon belül arányszerkesztéses eljárással határozta meg az egymás alatt, ill. felett fekvő részletek határvonalait." (Feuerné 1955. 136.) Az említett „István mester" vezette a kassai dóm építé-60
