Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

II. fejezet. Technikai kultúra hazánkban az Anjou-kortól Mohácsig

14. kép. Egy középkori aranybánya bejárata Magyarországon. Telkibánya (régi nevén Teluky) 1270-ben már ismert volt mint a füzéri vár tartozéka

Károly Róbert ügyes politikával megszüntette az Árpád-kori gyakorlatot, hogy ha valahol ásványkincset találtak, azt a területet az uralkodó elkobozta. Az uralkodó érdekeltté tette a birtokosokat a feltárásban. (Draskóczy 1990. 64.) A XIV. század közepén az évi termelés kb. 4000 kg ezüst és 1500 kg arany volt. (Unger, Szabolcs 1979. 43.) Ez a nemesfémbázis kedvező alapot teremtett ahhoz, hogy az Anjouk Európában a legelsők között vertek szándékaik szerint „öröktartó jó pénzt" aranyból, illetve ezüstből. Károly Róbert pénzveréséhez a firenzei gyakorlat szolgált mintául.

A pénzverés joga kizárólag a királyt illette meg. Az uralkodói kincstár gazdagsága ezeréves államiságunk ideje alatt ritkán volt olyan mértékű, mint a XIV. század egyes

50