Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

VI. fejezet. Tudományos technika Magyarországon a dualizmus korától

4. Építkezések és az urbanizációval összefüggő egyéb technikai változások „Húsz éves voltam és egy éjjel tíz óra tájt, színház után a nyári csillagokra nézve haladtam által a Dunán, köröttem minden oly csodás volt, a híd, hegy tűzzáporba lángolt, alant zokogtak a hahók, s egy téveteg hajó a vízben hintázva ballagott. ” (Kosztolányi Dezső: a hídon) A dualizmus első éveiben gyors ütemben indult meg a főváros további urbanizá­­/■ lódása. Az 1872: XXXVI. törvénycikk szentesítésével, amely Budapest (Buda- Pest) fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről szólt, létrejött Pest, JL JL Buda és Óbuda összevonásával az egyesített főváros. Az új, két központú ál­lamrendszer jellegzetességeit, előnyeit, életképességét a világ felé is igyekeztek meg­mutatni figyelemfelkeltő, grandiózus, olykor szenzációs vállalkozásokkal. (Beleillik eb­be a törekvésbe az egyesített főváros kialakítása csakúgy, mint a szintén 1 872-ben in­duló osztrák-magyar expedíció az Északi-sarkvidékre.) Korszakunkban szinte újjáépült Budapest, ahol hatalmas középületek (például egyetemi épülettömbök, színházépüle­tek) emelkedtek. A kiegyezés utáni évtizedek építészetében, a korai eklektikában (1867-1890) a technikai kultúra számos új eleme gyökeresedett meg. A vízvezetékek, a csatornaháló­zat, a központifütés-rendszerek, a légtechnikai, szellőzőrendszerek, a felvonók éreztet­ték a hatásukat az épületek kialakításában, másrészt a további komfortigények új tudo­mányággá kezdték formálni az épületgépészetet. A korai eklektika vezető egyénisége Ybl Miklós (1814-1891) volt, személye körül csoportosultak a dualista kor első évtize­deinek számottevő építészei. Közülük is kiemelten tartja számon az építészettörténet Weber Antalt (1821-1888) és Skalnitzky Antalt (1 836-1878). Ybl remekműve a korszak egyik legszebb színházépülete, a budapesti Operaház. Egy kiírt pályázat győzteseként Ybl 1873-tól 1884-ig dolgozott az épületen mint terve­273

Next

/
Oldalképek
Tartalom