Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

V. fejezet. Technikai fejlődés Magyarországon a XIX. század kiegyezés előtti éveiben

53. kép. Jedlik Ányos villamoskocsi-modellje a XIX. század közepéről

olyan Jedlik-találmány, amely kísérleti-demonstrációs eszköznek megmaradva nem befolyásolta az ipar technikai színvonalát. (Jóllehet Jedlik az elvek tekintetében megelőzte Siemenst és Wheatstone-t.) Mint kísérleti eszköz, az említett Jedlik-találmány a finommechanikai egyedi gyártmányok közé sorolható, csakúgy, mint Petzval József (1807-1891) matematikai számítások alapján létrehozott kitűnő minőségű fényképezőgép-lencséje. Ez utóbbi találmányt rendszerint 1840-es évszámmal tartja nyilván a tudomány- és a technikatörténet.

A professzor sokoldalúságára mutat, hogy egy 1837-ből származó pesti egyetemi mérnöki oklevélen Petzval József (Josephus Petzval) szakterületei az alábbiak szerint vannak felsorolva: approbatus Geometra, mathesis, Geometra practica, Hydrotechnique, Phil. Doctor. (Paulus Farkas oklevele. Anno Domini millesimo octingentesimo trigesimo septimo. 1837. Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) Múzeuma. 04706. Sopron. Kutatás: 1992. július.)

Mindkét találmánytól valamelyest eltérő utat futott be a távíró mint elektrotechnikai rendszer és az Irinyi-féle gyufa. Az elektromos ipar és az elektromosságra alapozott hírközlés nagy korszaka csak a XIX. század második felétől köszöntött be Magyarországon. Volt azonban e tekintetben egy kiugró csúcs a század derekán. „1847-ben Magyarországon is felépült az első távíróvonal Pozsonytól a határon át Bécsig... A vevőkészülékben két

230