Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

V. fejezet. Technikai fejlődés Magyarországon a XIX. század kiegyezés előtti éveiben

szabályozás főmérnöke volt. Munkásságának értékelője szintén Fodor Ferenc, aki a következőket írta róla. „Munkásságát a szabadságharcban való honvédszolgálata szakította meg, de ezután ismét visszatért a Tiszához." Görgei hadtestének egyik legtehetségesebb mérnöke, Hieronymi Ferenc egyben a magyar vasútügy kimagasló egyénisége.

1 823-ban szerezte egyetemi diplomáját Pesten. Hadmérnöki munkásságáért az osztrákok a szabadságharc leverése után törvényszéki eljárást indítottak ellene. Hieronymi a polgári végzettségű mérnökből lett hadmérnök tipikus alakja. A kiragadott nevek megemlítése után még hosszasan lehetne sorolni tovább az Institutum Geometricum hírnevét öregbítő mérnököket és szakmai eredményeiket.

A XIX. század első felében a másik jelentős felsőfokú szakoktatási intézmény a Selmecbányái Bányászati Akadémia volt. Az itt végzettek közül 1848-49 eseményeinek okán többek között Rombauer Tivadar neve vált ismertté, aki az Állami Országos Fegyvergyár igazgatója lett. (Magyarország hadtörténete. 1. 473.) Szakterületének megjelölése a „Magyar életrajzi lexikonában a következők szerint szerepel. „Rombauer Tivadar (Lőcse, 1803. jan. 27. - New-Buda, USA, 1855. nov. 12.): kohómérnök." Rombauer a Selmecbányái tanulmányok után Rohoncon és a Rimái Coalitiónál tett szert gépgyártás-technológiai tapasztalatokra. Tudását az ózdi vasgyár létrehozásánál is kamatoztatta. Széchenyi István elgondolásai nyomán a fegyvergyárat a Pesti Hengermalom gépműhelyének átalakításával indították meg. A gyártást a hadügyminisztérium részéről 1 848 szeptemberétől Láhner György ellenőrizte. Az addig nagyon akadozó fegyvergyártás végre gördülékenyebb lett, amikor Láhner kinevezése után hamarosan Rombauer is elfoglalhatta hivatalát. „Rendeletek II. 2923/E. Rombauer Tivadar a' kereskedelmi ministerium osztályfőnöke az állományi fegyvergyár igazgatójává neveztetett ki teljes hatalommal. Budapesten, nov. 1 7-én 1848. Kossuth Lajos, elnök." (Közlöny, hivatalos lap. 1848. november 25.)

A szabadságharc leverése utáni emigrációjáról egy-két szóval az „Alma Mater" is megemlékezett. Rombauer „A Selmeczi M. K. Bányász- és Erdészakadémia évszázados fennállásának emlékkönyvében (1770-1870)" az 1822-ik év végzett hallgatói között szerepel. A „Jelenlegi vagy utolsó hivatala" rovatban itt a következő bejegyzés olvasható. „Bánya-társulati vasmű-igazgató, mint farmer. Deopport Jorde, Amerika." (Faller 1871.)

A bécsi Hadmérnöki Akadémia egykori növendékei közül a legismertebbek egyike Török Ignác honvéd tábornok, aki Aradon halt vértanúhalált. Török 1848. február 28- tól volt mérnökkari alezredes, és előbb Horvátországban, majd Komáromban foglalkozott erődítési ügyekkel mint várerődítési igazgató. Vezetője volt többek között a Szeged környéki és a tihanyi-félszigeti erődítési munkálatoknak. A legjelentősebb hadmérnöki beosztásáról Bona Gábor „Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49" című könyve a következőket tartalmazza. „Májustól a honvédsereg hadmérnöki karának helyettes, júliustól főparancsnoka." (Bona 1987. 322.) Ebben a minőségben már mint tábornok szolgálta hazáját.

218