Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

I. fejezet. Az Árpád-kor technikai kultúrája

1. A magyarországi technikai kultúra az államalapítás évszázadaiban

„De István uralkodása dicső fordulót hozott,..."

(Ismeretlen szerző: István király verses históriája. 1280-1290.

Weöres Sándor fordítása)

TT* TT*azánkban a XVI. és XVII. században a technikának elsősorban azok az ágai fejlődhettek, amelyek egyrészt a közvetlen szükségleteket fedezték, # m másrészt pedig amelyeknek a fejlesztése az ország természeti kincseiből

JL JL adódóan kézenfekvő volt. (Zemplén 1961. 74.) Az adott korra nézve Zemplén Jolán elsősorban az építészetre és a bányászatra gondolt, bizonyos értelemben pedig még a könyvnyomtatásra, a nyomdászatra is. Az imént említett elvi kapaszkodók azonban más korokban is hasznosíthatók! Vajon a keresztény államalapítást megelőző időszakban és az ezt követő századokban milyen szükségletek kielégítése kívánhatott az átlagosnál magasabb szintű gyakorlati tudást?

Az építőipar és az építészet nyilvánvalóan közszükségletet elégített ki. (Az építőipar tágabb fogalom - magában foglalja a magasépítésen kívüli szakterületeket is, így például az útépítést.) Az építészet nem tartozott ugyan a hét szabad művészet közé, de Hugo de Saint Victor (ügo d(ö) sz(e)n viktor) {? 1097—1 141) már nagyjából a nyugati egyetemek kialakulásának hajnalán javasolta a hét mechanikai művészet bevezetését, és a földművelés, valamint a hajózás mellett ebben helyet kapott az építőművészet is. (Simonyi 1986. 125.) A hét mechanikai művészet szerkezete, legalábbis részben, lefedi a korabeli technikai tudás szerkezetét. (A középkorban a hét szabad művészet - septem artes liberales - közé tartoztak a következők: grammatika, retorika, dialektika, zene, aritmetika, geometria, asztronómia. Az első három a triviumot, az utóbbi négy a quadriviumot jelentette. A hét mechanikai művészet - septem artes mechanicae - csoportjába tartoztak: takácsmesterség, kovácsmesterség, földművelés, hajózás, építőművészet, vadászat, színjátszás-gyógyítás.)

Ne tűnjék furcsának, hogy a technikai kultúrán belül kitérünk az építőművészetre is! Egy építmény a maga komplexitásában sohasem csupán művészi alkotás, hanem min-