Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)
IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon
42. kép. Copf stílusú házak Budán a XVIII. század végén sebbnél, a gödöllői Grassalkovich-kastélynál (1744-51). Egyes XVIII. századi kastélyokon Mayerhoffer András fiainak, Jánosnak (1721-50) és ifj. Andrásnak (1 725-85) a közreműködése gyanítható, vagy éppen igazolható is. A század közepéről ismertség tekintetében előkelő helyen áll a fertődi (azelőtt esterházai) Esterházy-kastély. Több tervező dolgozott a monumentális munkán, így: Mödlhammer, Jacoby Miklós, Hefele Menyhért. A bejárat itt is egy pompás, kovácsoltvas kapu, három nyílással. Erdély barokk kastélyainak sorában a legnagyobb a Wesselényiek által építtetett zsibói kastély. Stíluselődjétől, az érett barokktól nem választható el élesen az 1760-as évektől induló klasszicizáló késő barokk (a copf) építészet (42. kép). A Mária Terézia viszonylag nyugodt uralkodásának derekán beköszöntő stílus a nevét a jellegzetes, fonatos, füzéres díszítőmódjáról kapta. Ez már a XVIII. század második felének technikai kultúrájához tartozik. A XVIII. század első felében már vidéken is látunk nyomokat arra, hogy a mérnöki esztétikum kiterjed a kisebb léptékű építkezésekre, a családi házakra. Ezt igazolják a Baranyából származó levéltári adatok. „1722. VI. 2. Püspök Om. megparancsolta, silány házakat a belvárosban nem szabad építeni, akinek jóra nem telik, építkezzen a külvárosban." (Baranya Megyei Levéltár. „Mérnökök" cédulacsomag „Építési rendtartások" rész. Eredetijét nem találtam meg a „IV. 1. b. megyei közgyűlés iratai 1721-1725. 3." és a „IV. 1. 003. b. 182. Pécs város tanácsa 1717-1722." iratcsomóiban.) „Házépítésnél törekedjenek a csinosságra is!" (Baranya Megyei Levéltár. Pécs város közgyűlési jegyzőkönyveinek mutatója. 1707-1730. Bejegyzés „H" betűnél az 1722. évre. 10. sor.) 133