Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon

földmérő". Ez utóbbi „minőségében" Eisenhut a Dráva töltésének földmunkáihoz adott kiszámítást a „munkások felosztására" vonatkozóan. (Baranya Megyei Levéltár. Duna és Dráva szabályozás, l./l. IV. 410. V. Baranya Vármegye alispánjának iratai. Relatio Hydraulica; Felosztás; Jedzemény; Foil Jedzés iratok. Földmérői jelentés irat. Baranya vármegye közgyűlésének iratai. Alispáni, Dráva szabályozási iratok. 2384/1819.)

Nem csodálkozhatunk tehát a fizikus Simándi matematikai instrumentumain, hiszen mai szemmel nézve a fizikus, a matematikus, a mérnök szakterülete - nemritkán még az orvosé is - gyakran szinte felolvadt egy polihisztor tudós személyében. így kell értelmeznünk a Fejedelem által megcsodált Simándi-féle eszköztárat is, azaz a matematikai instrumentumokat.

Matematikával kapcsolatos az a kis epizód is, amely arról szól, hogy miként irányította egy „fejedelmi tanácsadás" egy ifjú tehetség pályáját.

A Rákóczi-kor diplomatája, Kray Jakab azt a tanácsot kapta a Fejedelemtől, hogy a matematikában jó képességű fiát mérnöknek taníttassa, mert ilyen szaktudású emberekre igen nagy szüksége van az országnak. A jó tanács meghallgatásra is talált, hiszen Nagy Ivánnak Magyarország családairól szóló könyvsorozatában Kray Jakab egyik fiáról, Pálról azt olvashatjuk, hogy a „mérnökkarnál alezredességig ment". Az 1715-ben készített, Szepes vármegyét ábrázoló térképét Bél Mátyás is felhasználta. (Kray Pál 1 720-ban halt meg. 1 766-ból azonban ismeretes is egy késmárki térkép Kray Pál mérnökkari főhadnagytól. Utóbbi Kray Pál az előbbi testvérének a fia volt - a kettő nem lehetett azonos személy, mint ahogyan az Bendefy László 1 977-es, egyik tanulmányában véletlen elírással szerepel. (Bendefy 1977. 23.) A fiatalabb Kray Pál Nagy Iván előbb említett munkája szerint 1735-ben született, és tüzér tábornokként halt meg 1804-ben.) Nehéz volna hitelt érdemlően igazolni, de talán éppen II. Rákóczi Ferenc rábeszélése játszott szerepet a Kray „mérnökdinasztia" szakmai elhivatottságában.

A Rákóczi-szabadságharc idején a katonai akciókhoz még nem álltak rendelkezésre kellő részletezettségű haditérképek. Hosszú idő óta a Lázár deák-féle munka átdolgozott és bővített változatait meghaladó, igazán eredeti térkép nem készült. A helyzet csak a törökök kiűzését követően változott. A Habsburg Birodalom új térképének elkészítésére Johann Christoph Müller (1673-1721) osztrák földmérő kapott megbízást a bécsi udvartól. Az ő munkájaként 1709-ben készült el az 1:550 000 méretarányú új Magyarország-térkép, amely új helyszíni bejárásokon alapult. Ezzel a munkával zárult le a magyarországi térképezésnek az a korszaka, amelyben még jórészt matematikai megalapozás nélkül dolgoztak. (Radó, Papp-Váry 1974. 72.) A matematikailag felépített térképek korszakát néhány évtized múlva Mikoviny Sámuel „magyar ingenieur" munkássága nyitotta meg, de ez hadászati szempontból már valamelyest békésebb éra volt, túl a Rákóczi-szabadságharc csatákban bővelkedő évein.

124