Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)
A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - Az atomkorszak, az űrkorszak és az információ korának úttörői
gyorsan fejlődő kutatási ágat, az információ gazdaságtanát, amely olyan stratégiai helyzeteket vesz figyelembe, ahol az egyes résztvevők nem ismerik egymás szándékait. Felemelő érzés végigtekinteni a század elejétől végéig a magyar származású Nobel-díjasok során. E történelmi tablón koncentráltan jelenik meg a XX. század, az emberiség története legviharosabb századának tanulsága: a tudományos-technikai haladásnak erkölcsiemberi haladással kell párosulnia. Szent-Györgyi Albert is erről beszél Nobel-előadásának befejezéseként: „Az én vizsgálataimnak az a célja, ami a modern biokémiáé általában: a szervezet működésének megértése. Ha majd a szervezet működését megértjük, akkor az orvostudománynak teljesen új korszaka kezdődik meg. [...] Ami engem végtelen örömmel tölt el, ha ezekre a vizsgálataimra visszatekintek, az, hogy ezeket elejétől végig az a nagy nemzetközi tudományos testvériség, tudományos együttműködés, emberi szolidaritás tette lehetővé, amelynek segítsége nélkül magam elpusztultam volna és kísérleteim semmiféle eredményhez nem vezettek volna. Felemelő érzés tudni, hogy a mai forrongó és gyűlölettől fűtött világban, a tudomány magaslatain a testvériségnek és az emberi szolidaritásnak ez a szelleme él. Én csak azt kívánhatom, hogy valamikor ez a szellem a tudomány határain túl is terjessze sugarait és evvel az egész emberiséget egy, a mainál jobb jövő felé vezesse.” Az atomkorszak. az űrkorszak és az információ korának úttörői A Nobel-díj elnyerése a tudományos teljesítmény közismert mutatója. Hosszú azonban azon magyar származású tudósok, feltalálók sora is, akik bár nem kaptak Nobel-díjat, ugyancsak a valaha élt legnagyobbak közt a helyük. Az egyik vállalatbirodalom, az amerikai Westinghouse tudós-kalendáriumot jelentetett meg az 1996-os esztendőre. Tizenkét személyt lehetett kiválasztani az év tizenkét hónapjára. Az évet Neumann János nyitja meg, Bay Zoltán zárja be, az év közepén, június hónapnál pedig Kármán Tódor arcképe látható. Az amerikai kiadvány mindhárom személynél közli, hogy Magyarország adta őket Amerikának és a világnak. Ugyaninnen érkezett az Új Világba Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, az atomkorszak, az űrkorszak és az információ korának úttörői. Bay Zoltán kivételével mind Budapesten született. Érthető, ha a tény szöget ütött a kutatók fejében, és keresték a titok nyitját. A Nobel-díjas Leon Lederman kreativitásuk alapján a magyarokról tréfásan mint valami világűrből érkezett lényekről írta 1993-ban a következeiket: „Ez a történet igazi marslakókról szól. Azokról, akik a XX. század első felében beszivárogtak a világ legjobb egyetemeire és kutatóintéze-78
