Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)
A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - Magyar származású Nobel-díjasok
kátorként való alkalmazásáért”. Ő fedezte fel a 72-es számú kémiai elemet, a hafniumot. Békésy György (1899-1972) Az 1961. évi fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj kitüntetettje „a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért”. A Békésy-életmű legjelentősebb eleme a belső fülben lejátszódó mechanikai-fizikai folyamatok megfigyelése, leírása és a hallás természetére vonatkozó új elmélet megalkotása. Ő készített elsőként a belső fülhöz valóban hasonlóan működő eszközt. Wigner Jenő(1902-1995) Az 1963- évi fizikai Nobel-díjat Maria Goeppert-Mayer-rel és Hans David Jensen-nel megosztva kapta „az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáéi}”. Wigner kiemelkedő szerepet játszott az atomenergia békés és biztonságos felhasználásában. Gábor Dénes (1900-1979) az információelmélet egyik úttörője. 1946- ban jelent meg „Theory of Communication” című tanulmánya. A holográfia elvét 1947-ben ismerte fel. Az 1971. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje „a holográfiái módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáéi}”. A lézerelv felfedezése után a holográfiái eljárás előtt új és sokoldalú lehetőség nyílt meg. Az eredmény: háromdimenziós, térhatású kép. John C. Polanyi (1929- ) Az 1986. évi kémiai Nobel-díjat Dudley R. Herschbach-hal és Yuan Tseh Lee-vel megosztva kapta „az elemi kémiai folyamatok dinamikája terén végzett kutatásokért”. Polanyi Berlinben született, a világhírű kémikus és filozófus Polányi Mihály fiaként, a magyar kulturális életben fontos szerepet játszó értelmiségi család leszármazottjaként. Elie Wiesel (1928-) Az 1986. évi Nobel-békedíj kitüntetettje, aki „egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető volt azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára”. 1989-ben Tel Avivban könyv jelent meg azokról, akikre Magyarországon és Izraelben egyaránt kultúrájuk gazdagítóiként tekintenek. A címlapon Ehe Wiesel arcképe is ott látható, aki a magyar nyelvű könyv előszavát írta. Oláh György (1927- ) A modern szerves kémia területén az ő munkái döntötték meg a szén négy vegyértékűségének dogmáját, és új utakat nyitottak szénhidrogének előállítására. Ezek sorában kiemelkedő az ólommentes benzin. Az 1994. évi kémiai Nobel-díj kitüntetettje „a karbonkation kémiához való hozzájárulásáért”. Harsányi János (1920- ) Az 1994. évi közgazdasági Nobel-díjat John Nash-sel és Reinhard Selten-nel megosztva kapta „a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúly analízis terén végzett úttörő munkásságáért”. Harsányi azt mutatta ki, hogyan lehet hiányos információk birtokában elemezni társadalmi játékokat. Ezzel megalapozott egy nagyon 74
