Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)
A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - Magyar származású Nobel-díjasok
bért emlékére például jelentetett meg emlékbélyeget Ausztria, Svédország, Magyarország, de joggal büszkék rá Izraelben is. A Nobel-díj szelleme hidak építésére ösztönöz a válaszfalak fölött. Lénárd Fülöp (1862-1947) Az első magyarországi születésű tudós, aki elnyerte a Nobel-díjat. Tudományos pályája Budapesten, Eötvös Loránd mellett indult, ezt követően haláláig Németországban élt. Az 1905. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje „a katódsugarakkal kapcsolatos munkásságáért". Fő kutatási területe a foszforeszcencia jelenség és a katódsugarak volt. O állította fel az első egyszerű atommodellt. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben levelező, 1907-ben tiszteleti tagjává választotta. Utóbbit magyar nyelven kézzel írt levelében köszönte meg, melyet a „hazafias üdvözlettel” szavakkal fejezett be. Bárány Róbert (1876-1936) Az 1914. évi fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjjal 1915-ben tüntették ki „a vesztibuláris apparátus fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért". Bárány szakterületén, az otológia, vagyis a fülészet tudományának terén közel félévszázad múltán az ugyancsak Nobel-díjat nyert Békésy György a díj átvételekor mondott beszédében a magyar kapcsolat történeti folytonosságáról beszélt: „Mint talán tudják, az első otológiai Nobel-díj kitüntetettje, Bárány Róbert, ugyancsak magyar származású. Nem hiszem, hogy ez merő véletlen. Az otológia Magyarországon igen magas színvonalon áll s valódi érdeklődés övezi. Régóta gyanakodtam, hogy volt valamikor egy kiemelkedő személyiség, aki mindezt megalapozta. Sokáig hiába kerestem a nevét a kézikönyvekben, míg végül sikerült rábukkannom a nevére. Hőgyesnek hívták, és egy kis budapesti utca viseli a nevét. Kutatásait a szemmozgások és a hallószerv közötti kapcsolatok körében végezte, de magyarságára oly büszke volt, hogy csak anyanyelvén publikált. Ez pedig nehéz nyelv idegeneknek, bár talán nem annyira nehéz, mint a szanszkrit. Akármint is, az a tudományos légkör, amit teremtett és örökbe hagyott, közvetett módon éreztette hatását.” Zsigmondy Richárd (1865-1929) Az 1925. évi kémiai Nobel-díj kitüntetettje „a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek". Zsigmondy Bécsben született, azonban mind apja, mind anyja révén neves magyar családból származott. Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Az 1937. évi fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj kitüntetettje „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában”. Munkatársaival az izomkutatás terén is úttörő felfedezéseket tett. Az első és eddig az egyetlen személy, aki Magyarországról utazott a Nobel-díjat átvenni, és az aranyérmet hazánkban, a Nemzeti Múzeumban őrzik. Hevesy György (1885-1966) Az 1943. évi kémiai Nobel-díjjal 1944- ben tüntették ki „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indi-70
