Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)

A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - Gazdasági hasznot hajtó tudományos haladás

Nemcsak a geometriában emelkedett felül az előítéletes gondolkodá­son. Ő éppúgy szereti a németet, vagy a románt, mint a magyart - írta az erdélyi születésű tudós. „Nem akarok boldogító, idvezítő terveimmel csak a magyar nemzetre szorítkozni: az egész emberi nem általános boldogítása fekszik nekem szívemen. Mi felséges, édes érzés lesz, ha minden választékok leomolván, az ember az embert embernek nézi." Gondolatait ebben a szellemben megírta a Habsburg-birodalom fejé­nek is. Eszmében és élete mindennapi gyakorlatában megteremtette az em­berség és magyarság példás harmóniáját. A Holdon kráter őrzi Bolyai nevét, és - szép jelkép - közvetlenül mellette Eötvösét. Eötvös Loránd (1848-1919) legnevezetesebb találmánya az általa 1891-ben kifejlesztett torziós inga (Eötvös-inga), amellyel megmérhetők a nehézségi erő változásai. Vizsgálatai során bebizonyította, hogy a gravitációs vonzóerő csak a testek tömegétől függ, anyaguktól nem; vagyis a gravitáló és a tehetetlen tömeg egymással egyenlő, illetve ará­nyos. Ez az eredmény egyik fontos kísérleti alapja Einstein általános relativitás elméletének. Tudományos munkássága mellett igen jelentős tudomány- és oktatásszervező tevékenysége. 1891-ben kezdeményezé­sére alakult meg a Mathematikai és Physikai Társulat, melynek elnöke volt. Bolyai János születésének centenáriuma alkalmából 1903-ban Bo­lyai szülővárosában, a kolozsvári (később Bolyai) egyetemen Eötvös így vallott példaképükről: „...csak az az igazi tudomány, amely világra szól; s ezért, ha igazi tudósok és - amint kell - jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt határainkon túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tisztele­tet. Ez a mi eszményképünk, ez valósult meg Bolyai alkotásával egy­szer; ilyen teljes mértékben talán egyetlenszer.” Eötvös Loránd Bolyai példája nyomán maga is világraszólót alkotott, és ilyen teljesítmények felé indította útnak tudósok és feltalálók seregét. Gazdasági hasznot hajtó tudományos haladás „Az emberi szellem a forrása minden művészi alkotásnak és minden ta­lálmánynak. A művészeti alkotások és a találmányok gondos védelme az állam feladata.” Bogsch Árpádnak, a WIPO főigazgatójának ezen szavai olvashatók a szellemi tulajdon védelmét szolgáló világszervezet genfi székházának kupoláján. Száz éve született meg a magyar szaba­dalmi törvény és jött létre a Magyar Szabadalmi Hivatal. A centenárium alkalmából a Közlekedési Múzeumban rendezett Szellemi Tulajdon kiállítás egyszerre fordítja figyelmünket a múlt és jövő felé és egyben arra indít, hogy új szempontból tekintsük át a teremtett világ magyar származású alkotóinak és alkotásainak nagy történelmi tablóját. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom