Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)
A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - A reneszánsztól a reformkorig
Megélénkült a külföldiek érdeklődése a honi tudományosság iránt, és tekintélyes tudós társaságok fogadtak tagjaik sorába magyarokat. Közéjük tartozott Köleséri Sámuel (1663-1732), akinek 1717-ben adták ki Erdély aranybányászatát ismertető latin nyelvű munkáját, s akit Magyarországról elsőként választott tagjául a londoni Royal Soeiety. Bél Mátyást (1684-1749) pedagógiai, nyelvészi, történeti forrásfeltáró munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése emelte korának kiemelkedő tudósai közé. Tagjává választotta a londoni, a berlini, a szentpétervári tudományos akadémia. Segner János András (1704-1777) elkészítette az első reakciós vízikereket, a későbbi reakciós turbina ősét. A legjobb hatásfok elérésére számításokat végzett. Segner a göttingeni egyetemen elsőként tanított matematikát, fizikát és kémiát. Tagjául választotta a pétervári, a berlini, a göttingai tudományos akadémia, illetve társulat, valamint a londoni Royal Soeiety. Hell Miksa (1720-1792) északnorvégiai expedícióján a Nap-Föld távolságot kiemelkedő pontossággal határozta meg; munkatársa, Sajnovics János (1733-1785) ugyancsak az expedíció során felfedezte a finnmagyar nyelvrokonságot. A kiemelkedő tudósok tevékenysége összekapcsolódik az oktatás és iskolaügy fejlesztésével. Mikoviny Sámuel (1700-1750) a Selmecbányán 1735-ben megalakult Bányatisztképző Intézet első tanára, aki jelentős szerepet játszott abban, hogy az intézet a kor egyik tudományos központja lett. Born Ignác (1742-1791) az ásványtan és bányászat klasszikusa, kezdeményezésére tartották a Selmecbánya melleti Szklenón 1786-ban a világon az első bányászati-kohászati ügyeket tárgyaló nemzetközi tudóstalálkozót. Tagja volt a Royal Society-nek, a göttingeni, stockholmi, uppsalai, páduai, siennai, szentpétervári tudós társaságoknak. Born és a selmeci tanárok Mozart Varázsfuvolájának ihletői. Tessedik Sámuel (1742-1820) 1780-ban Szarvason megnyitotta a világ első gyakorlati iskoláját. Festetits György (1755-1819) 1797-ben megalapította Keszthelyen a Georgikont, amely Európában az első felsőfokú mezőgazdasági tanintézet volt. Társintézmény volt az 1763- ban alapított szempei és tatai Collegium Oeconomicum, továbbá az 1782-ben alakult Institutum Geometricum-Hydrotechnicum. Ez az 1635-ben alapított Tudományegyetem keretében alakult, melynek Nagyszombatról Budára helyezését Kempelen Farkas vívta ki. Kempelen Farkas (1734-1804) nemzetközi hírnevét sakkozógép találmányának köszönhette. Gépe a mechanikai szerkezetek egyik remeke. Legfőbb alkotása az emberi beszéd mechanizmusáról írt tanulmánya (179D, mellyel a modern fonetika, a fiziológiai hangtan egyik úttörőjévé vált. Elméletének igazolására beszélőgépet szerkesztett. Tudósaink közvetítésével az európai felvilágosodás az elsők között jutott el Magyarországra. A folytatás a XIX. század elején reformkorszakhoz, a század végére egy új reneszánszhoz vezetett. 32
