Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)
A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - A reneszánsztól a reformkorig
Az egyetemalapítás könyvtár- és nyomdaalapítással párosult. Mátyás a könyvnyomtatás előtti kor mércéjével mérve hatalmas, 2500 kötetet kitevő könyvtárat létesített kézzel írott könyvekből (Corvinák). Harminc könyvmásoló dolgozott udvarában. 1472-ben létrejött az első magyarországi nyomda, ahol Hess András 1473-ban kinyomtatta a budai nyomda híres termékét, a Chronica Hu ugaromra-ot, amely latin nyelven mondja el Magyarország történetét. A reneszánsztól a reformkorig A magyarok történetében Mátyás király halálát követően drámai fordulat következett be. Magyarország 1526-ban Mohácsnál súlyos katonai vereséget szenvedett a dél felől előrenyomuló iszlám birodalomtól. Hanyatlás és pusztulás következett. Az ország három részre szakadt. Nyugati része német, a középső török uralom alá került, csak az önállósult Erdély maradt magyar fennhatóság alatt. Innen indult ki a nemzeti újjászületés, melynek egyik forrása a tolerancia érvényesülése volt. Európa nyugati részében harminc éves vallásháborút zárt le l648-ban a westphaliai béke. Az erdélyi Tordán tartott zsinaton 80 esztendővel ezt megelőzően állapodtak meg a különböző vallási felekezetekhez tartozók egymás vallásának kölcsönös tiszteletben tartásáról és a békés együttélésről. Erre építve nagyjaink a korábbinál is jobban a művelődésben találták meg az ország szellemi összetartásának és a magyarság felemelkedésének útját. Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem államfői szinten cselekedett ennek jegyében. Erdélyi ifjak seregét küldte tanulni a legfejlettebb európai országok egyetemeire. Felállította a fejedelmi nyomdát és könyvtárat, a ma is nevét viselő nagyenyedi Bethlen Kollégiumot, támogatta a román iskolákat és a görögkeleti egyházat, fejedelmi nagyvonalúsággal és körültekintő gondossággal pártolta a tudományokat és a művészeteket. Bethlen Gábor évszázadokra szóló példáját további iskolaalapítások, nyomdaalapítások, iskolai és vallási könyvek magyar nyelvű megjelentetései követték. Néhány kiemelkedő személy a korszak alkotói közül: Apáczai Csere János (1625-1659), a magyar nevelésügy úttörője, az első magyar nyelvű Enciklopédia szerzője, aki 1856-ban a Kolozsvári Kollégium rektori székének elfoglalásakor az iskolák fölöttébb szükséges voltáról tartotta beköszöntő beszédét. Tótfalusi Kis Miklós (1650-1702) könyvkiadó és tipográfus, aki Hollandiában vált a betűmetszés élvonalbeli mesterévé. Az ő alkotásai a híres bodoni antikva betűk is. Pápai Páriz Ferenc (1649-1716), a Bethlen Kollégium professzora, az első önálló magyar nyelvű orvosi munka, a Pax corporis szerzője, mely 1690 és 1774 között tizenegy kiadást ért meg. 27
