Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)
A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - Az iskolaalapítástól a reneszánsz centrumig
István király szülei közül Sarolt a bizánci, Géza a római katolikus vallás képviselője volt. Gyermekeik közül a lányok anyjuk hitét követték, István az apjáét. Egy családon belül egyesítették a kereszténység keleti és nyugati ágát. Ökumenikus szellemű volt iskolaalapításuk is. A Szent Márton hegyi iskolaalapítást kiegészíti a veszprémvölgyi görög monostoré. A pannonhalmi szerzetesek számára, a veszprémvölgyi apácák részére létesült. Az egyik a latin, a másik a görög kultúrához teremtett kapcsolatot. A pannonhalmi bencés monostor, majd apátság egy nagy virágzó gazdaságnak lett a központja, a szellemi munkának és a mesterségeknek közös műhelye, az óra et Zabom szellemében egyszerre volt kulturális és gazdálkodási iskola. Ehhez, illetve a hazai oktatásügy kezdeteihez kapcsolódó érdekes információkat tartalmaz a veszprémvölgyi monostor alapító levele, melyben többek között ez olvasható: „Ajándékozok ennek a monostornak 9 falut földestől együtt. Ezen falvak, nevei a következők: először Szárberény, negyvennyolc füsttel és hat halásszal; aztán egy másik falu, Szántó, harminc családdal - ez a Dunánál van továbbá (ti. ajándékozok) hüsz családot a szentséges Istenanya beiktatásakor, ügyszintén a szombotu-i révet hét révésszel, hasonlóan a vásárvámot is, valamint lovas szolgát hatvanat, halászt a Dunán tizenkettőt, ácsot hármat, kovácsot kettőt, pohárnokot egyet, esztergályost egyet; (ti. van aztán) Palaznok.han egy birtokrészes vincellér meg Faddon is egy vincellér Melegdi; kapja meg továbbá majorgazdaság gyanánt a Szentháromság szigetét." Milyen iskolában szerezték a felsorolt szakmák képviselői ismereteiket, kitől kaptak szakoktatást, hogy jó halászok, révészek, vincellérek, ácsok, kovácsok, esztergályosok stb. legyenek? És milyen iskolában sajátították el a csodálatos tarsolylemezeket készítő ötvöseink mesterségbeli tudásukat? Mit jelentettek tudásuk gazdagításában, továbbtanulásukban szoros és átvitt értelemben a monostorok? És végül hogyan vezetett az út a kezdetektől a világhírű tudósok sorát adó magyar iskolarendszerig? István király korában megkezdődik Magyarországon a pénzérmék verése. A „Stephanus Rex” feliratú ezüst féldénár (obulus) Európa-szerte elterjedt, kedvelt fizetőeszköz. Ennek oka a pénz kiváló minősége és az, hogy előállításánál az ötvösök egy újítást alkalmaznak, a pénzkészítésnél addig nem használt poncolási technikával dolgoznak. így a pénz tartósabb, ugyanakkor nem lehet feltűnés nélkül (a díszítőelemek megsértése nélkül) megcsonkítani, körülnyírni, tehát értékállóbb. Az iskolaalapítás, a pénzverés, István király házassága, megkoronázása és tevékenysége szemléletes példák Magyarországnak az európai földműves társadalomba, uralkodóinak az európai uralkodók közé beilleszkedésre. Az eredmények elismerésének beszédes bizonysága, hogy alig egy évszázaddal bejövetelük után a magyarok államfője, István a német-római császár sógora. A magyar uralkodó családot az 24
