Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)
A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - Gazdaságföldrajzi és geopolitikai keretek
A MAGYAROK CSELEKEDETEI ES NAGYJAI A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA TÖRTÉNETÉBEN A magyarok nem üres kézzel és nem üres fejjel jöttek a Kárpát-medencébe. Tanultak Európától és gazdagították a világot. A félnomád nép letelepedését követő fél évezred során hazájuk a reneszánsz egyik műhelyét adó ország lett. Annak jelzésére pedig, hogy hova emelkedett Magyarország a reneszánsztól a századunkig ívelő története során, Norman Macrea-nek, a The Economist volt főszerkesztőjének, a japán gazdasági csoda kutatójának 1992-ben közreadott Neumann-biográfiájából idézzük a magyar fővárost a XX. század kezdetén bemutató sorait: „A század elején Budapest volt Európa leggyorsabban fejlődő metropolisa. Ez a város tudósok, művészek, és leendő milliomosok olyan seregét produkálta, amely csak Itália reneszánsz városállamaihoz fogható. ” A honfoglalástól eltelt első évezred haladását jól érzékelteti az a tény, hogy a millenniumi emlékműhöz a kontinens első földalatti vasútján utazhattak a fővárosban az emberek. Ha egy jelképes vasúttal vagy autóval haladunk végig történelmünk küzdelmekkel teli évszázadain a honfoglaló harcosoktól a Nobel-díjas tudósokig, a földműves társadalomtól az információs társadalomig, útközben a kultúra sok gazdagítójával találkozunk. Itt csak néhány kiemelkedő eseményt és személyt mutatunk be az előfutárok és az alapokat lerakók közül. Gazdaságföldrajzi és geopolitikai keretek Őseink a népvándorlások korának mozgásai során a IX. század végén érkeztek hazánkba. Hívásra jöttek, európai hatalmak szövetségeseként. Szvatopluk morva, Arnulf keleti frank, majd Berengár itáliai uralkodó egymás közötti harcaiban, meg Bölcs Leó bizánci császárnak Simeon bolgár cárral vívott kereskedelmi háborújában vették igénybe a magyarok katonai szolgálatait. Hadi sikereik igazolták hírüket. Ebben jelentős szerepet játszott olyan eszközök sora, mint a visszacsapó íj, amellyel a nyugatiakat lényegesen meghaladó távolságra lőhettek, a zabla, amely irányíthatóvá tette a lovat, az olyan nyereg, amely kevésbé szorította el a ló tüdejét, így növelte teljesítőképességét, a kengyel, amely által felállva nyilazhattak hátrafelé, de maguk a tenyésztett lótípusok, és főleg az olyan lovasok, akiket kicsi koruktól a fizikai nehézségeket elviselő, edzett és magas küzdőszellemű harcosokká n<MHjek_
