Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)
Tudóstalálkozó és tudóslexikon - Centenárium, millennium, millecentenárium
TUDÓSTALÁLKOZÓ ÉS TUDÓSLEXIKON 1996 Magyarország megalapításának és fennállásának évfordulója okán minden magyar érzelmű ember számára ünnepi év. A tudomány emberei számára különösen az, hiszen ez az év egyben a magyar iskola megalapításának millenniuma, továbbá a Nobel díj, a magyar szabadalmi törvényünk és a Magyar Szabadalmi Hivatal, valamint az első magyar országos műszaki kongresszus centenáriuma, végül a Bay Zoltán és Neumann János által képviselt informatikai forradalom kezdetének ötvenedik évfordulója is. Mindezek nyomatékosítják a tudományos megközelítést. Ebből a nézőpontból tanulságos a millenniumi ünnepségekre is visszatekinteni. Centenárium, millennium, millecentenárium Amikor közeledett az egész ország számára kiemelkedően fontos évforduló, a történészek már másfél évtizeddel az esemény előtt foglalkoztak írásaikban a honfoglalás millenniumának kérdésével. Amennyire azonban egyetértettek abban, hogy milyen fontos az évforduló méltó megünneplése, annyira eltértek az álláspontok abban, hogy melyik is a kérdéses év. Ahogy mind közelebb került a nagy esemény, bekerült az államvezetés látókörébe is. A történészek vitatkozhatnak, a politikusoknak azonban dönteni kell. 1882. október 17-én Trefort Ágoston kultuszminiszter megkereste a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy „a magyarok bejövetelének és államalapításának, időpontját, illetőleg évét határozza meg és az eredményt mielőbb közölje." Az Akadémia példás gyorsasággal intézkedett és állásfoglalásra kérte fel Történelmi Bizottságát. Panier Gyula, Salamon Ferenc és Szabó Károly akadémikusok előterjesztése alapján negyed év múlva már elfogadták, és jelentés a honfoglalás időpontjának meghatározása tárgyában címmel 1883 elején nyomtatásban közzétették a Történelmi Bizottság nevében Ipolyi Arnold és Fraknói Vilmos által aláírt állásfoglalást. Az 1883. január 25-én kelt jelentés szerint a honfoglalás történeti folyamat, amelynek csak kezdete és vége állapítható meg viszonylagos valószínűséggel. „Teljesen kétségtelen tény gyanánt az adatok tömkelegéből csak az bontakozik ki, hogy 888 előtt a magyarok mai hazánk területén nem telepedhettek meg, és 900-ban mai hazánk területének elfoglalcisa be volt fejezve, a magyar állam meg volt alapítva.” „Ennélfogva a Bizottság indítványa oda terjed, hogy az Akadémia a fentebb említett tizenkét évi 9