Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Az idő szövedéke
... konok úttörők voltak saját évszázadukban Kékes színű tűzgolyó pattant ki? Ez okozta Richman halálát szó. Ebből következően gyakran ugyanaz a találmány jelenik meg egyszerre különböző országokban és különböző személyek révén. Gyakran egy fontos találmány készül el, mielőtt a világ kész lenne elfogadni, és a boldogtalan feltaláló a saját kudarca árán tanulja meg, hogy épp annyira nem szerencsés dolog haladnia saját kora előtt, mint mögötte kullogni. A találmányok csak akkor aratnak sikert, ha nemcsak szükség van rájuk, hanem amikor az emberiség tudata annyira fejlődött, hogy elfogadja és kifejezze igényét irántuk és azonnal használatba vegye őket.” A gazdasági fejlődés által alakított társadalmi tudat azonban nem könnyen mozdul. Sokszor az emberek azért nem ismerik fel koruk találmányainak jelentőségét, mert pusztán a régi tagadását látják benne. Az autó kezdetben csak “ló nélküli kocsi” volt, és nem a felgyorsult mozgású ember jelképe, ezt még nem is sejtették róla a múlt század végén. A fonográfot Edison csupán egyszerű diktafonnak tekintette, amely sokkal komolyabb eszköz annál, semhogy szórakoztató muzsikát vegyenek fel rá. Mindezekre a bonyolult összefüggésekére próbál rávilágítani ez a könyv, amely már szerkezeti felépítésében is eltér a hagyományos ismeretterjesztő technikatörténeti munkától. Ezt a könyvet keresztülkasul lehet olvasni! Olyan, mint egy színes faliszőttes, amelyben a vízszintes és a függőleges fonalak találkozásából alakul ki a tarka mintázat. A “vízszintes “ szálakon futnak egymással párhuzamosan azok a találmányok, amelyek egy korszak haladását döntően befolyásolták. A “szálak” sorrendje azon alapul, hogy a termelés a különféle energiaforrásokra épül, ehhez járulnak a közlekedés révén a kereskedelem mozgásai, és ugyanilyen döntő jelentősége van az információk gyors továbbítási módszereinek is. Ezeket a párhuzamosan futó szálakat bárki tetszés szerint kiválaszthatja, és két évszázadon át nyomon követheti velük . a fejlődés útját. Pl. Tájkép vasangyalokkal - erőre kap az elektromosság - Energiaorgia. De a “függőleges” fonalak is tartogatnak érdekességet. Ezek a korszakok érzékeltetik, hogy a különféle találmányok miként jelentek meg egymás mellett. A könyv ebből a szempontból három nagy részre tagolódik, az egymásra torlódó technikatörténeti eseményeket pontos időrendben követi, mert így az olvasás során a “párhuzamos” szálak egyidejűsége is érzékelhetővé válik. Miért éppen két évszázadot választottam? Úgy érzem, hogy az ipari forradalomtól a modem technika kezdetéig, az 1700 és 1900 közötti időszakban a távoli múlt öröksége és jelenünk számos előzménye úgy 6