Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Nyitány gőzgépekre - Gyapotot a gépekbe!

sen a rokka helyettesítésére. S a szerencse végül 1764-ben egy szegény takácsmester­hez kopogtatott be, Manchestertől mintegy harminc kilométerrel északra, Stanhill egyik kis házikójába. James Hargreaves nagyon el volt kese­redve - így szól a legenda. A városka többi takácsához hasonlóan ő sem tudott annyi szövetet készíteni, mint amennyi ide­je lett volna rá. Kevés volt a fonal, ami na­ponta lekerült felesége rokkájáról. De az asszony már holtfáradt volt, és egyik este annyira elbóbiskolt a rokka mellett, hogy véletlenül feldöntötte a pergő szerkezetet. Hargreaves, aki várakozva álldogált a kö­zelben, döbbenten meredt az elszabadult rokkára. Nem akart hinni a szemnek: az or­só most függőleges helyzetben forogva, sa­ját maga sodorta és tekerte fel a fonalat. A véletlen segítségével Hargreaves rá­jött a fonás gépesítésének legegyszerűbb módszerére. Most már csak kivitelezni kel­lett az ötletet. Néhány rokkát darabokra szedett, összeeszkábált egy állványos fake­retet, és ezen kétszer nyolc orsót helyezett el. Egyszerű kézikerékkel hajtva a masinát, ezentúl nyolcszor több fonalat fonhatott. A szegény család boldog volt, és Hargreaves abban a reményben, hogy Jenny leánya szá­mára biztos jövőt teremtett, gépét fonó-jen­­mmek nevezte el. A véletlen találmányok története mindig nagyon romantikusan hangzik, de rendsze­rint a véletlent csodáljuk bennük és nem a feltalálót, holott egy rokka más házban is felborult már bizonyára, csakhogy ügyet sem vetettek rá. Az ilyen találmányhoz te­hát olyan ember kell, aki minden idegszálá­val egy probléma megoldására összponto­sít, s csak ekkor válik számára egy közön­séges eset kiemelkedő jelentőségűvé. Ami 1764-ben történt, arról nem maradt fenn hiteles feljegyzés, csak a későbbi tech­nikatörténeti könyvekben bukkant föl ez a megható mese. Lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem. Annyi bizonyos, hogy Hargreavesnek sohasem volt Jenny nevű le­ánya, pedig elég sok éhes szájról kellett gondoskodnia már ekkor is: tizedik gyer­mekét, Annt 1764. október 28-án tartották keresztvíz alá. A jenny (ejtsd: dzsenni) elne­vezés tehát inkább a ginnie (ejtsd: dzsinni), azaz a gépecske szó alapján tapadt az egy­szerű fonógéphez. S hogy a szerencse való­ban rámosolygott Hargreavesre? Inkább A fonó-jenny működésének elvi vázlata. 1: Előhúzás. A kezelő szétnyitja a szorítót, majd a nyújtókocsit hátrább húzva megfogja a fo­nalat. 2: Húzás. A szorító a pontozott helyzet­ből teljesen hátracsúszik, miközben a bal ol­dali orsó forogni kezd. 3: Sodrás. A szorító még hátul van, miközben a forgó orsó több­ször megcsavarja a fonalat. 4: Felcsévélés. A nyújtókocsi előretolása közben a le-föl hajló szálkeret vezeti rá az orsóra a kész fonalat 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom