Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Eladó illúziók - Nikkelodeon és társai
müsorplakátján Edison neve ismét felragyogott. Thomas Armat így emlékezett vissza a bemutatóra: "Személyesen kezeltem a gépet az első éjszakán. Valamennyi lejátszott film, egy kivételével, úgynevezett vaudeville (bohózat) vagy színpadi jelenet volt. A zsúfolásig megtelt nézőtéren minden jelentnél nagy lelkesedéssel hangzott fel a taps. A színpadi jelenetek sorában az egyetlen kivétel egy szabadtéri felvétel volt, melyet a Raff Gammonnak Robert Paultól sikerült megszereznie, aki ekkor Angliában kísérletezett a mozgó képekkel. Ez a jelenet vihar korbácsolta hullámokat mutatott, amint megtörnek egy sziklaszirten a doveri öbölben, Angliában - egy olyan jelenet, amely teljesen elütött a közönség által korábban látottaktól. Amikor megjelent a vetítőernyőn, az egész terem felbolydult, lelkes kiáltások hangzottak: »Edison!«, »Edison!«, »Halljuk!«, »Halljuk!« Az előkelő estélyi ruhás és frakkos színházi közönség azonban csak csodálkozott: az ősz hajú Edison egy páholyban ült, de nem jött elő a tapsra. Jól tudta, miért nem... I^urópában viszont tovább hódított JskLumiére-ék kinematográlja. Alig négy hónap telt el a párizsi Grand Café-beli bemutató óta, amikor Budapesten megjelent egy bizonyos Dupont úr, óvatosan cipelve magával Lumiére-készülékét. Nem véletlenül érkezett éppen ekkor, hiszen 1896. május 2-án nyílt meg Magyarország fővárosában minden idők legnagyobb látványosságát ígérve, a Millenniumi Kiállítás. Dupont úr, híven a cég hagyományaihoz, azonnal leállította háromlábú faállványát, és lázasan tekerni kezdte kamerájának kurbliját. így készültek hazánkban a legelső filmfelvételek alig több mint egy hónapon belül a Lánchíd budai hídfőjéről meg a hódoló díszmenetről. És 1896. május 10-én a Royal-szállónak a Körútra nyíló kávéházi | részlegében már a budapestiek is megcsodálhatták a kinematográf mozgó képeit, majd június 13-án megnyílt az első pesti mozi, az Ikonográf. f^urcsa módon a mozi nem számított olyan előkelő találmánynak, mint egy- , kor a fonográf vagy a telefon. Vagy csak az idők változtak? Annyi bizonyos, hogy Angliában például Birt Acres, az első lelkes filmriporter nem könnyen boldogult. Amikor 1896. június 27-én a walesi herceg és felesége megérkezett a cardiffi vásárra, csak azzal a feltétellel engedélyezték a jelenet megörökítését, hogy egy sátorban rejti el gépét, s csak a kamera objektívjét dughatja ki egy kis nyíláson. Szegény Acres! Egyszerűen nem is látta, mit filmez, csak adott jelre elszántan tekerni kezdte a forgatókart a filmkamerán. De végül is szerencséje volt, mert a felvétel sikerült. Az első filmhíradósok most már ott voltak minden nevezetesebb eseménynél, akár egy New York-i tűzeset, akár az angol-búr háború valamelyik véres csatája kínálta a témát. A mozi mindenesetre akkor győzött véglegesen, amikor 1900. április 14-én A hódoló díszmenet 1896. június 8-án vonult fel a Várba Ferenc József magyar királlyá koronázásának 29. évfordulóján. Ezt az eseményt már Dupont úr filmkamerája is megörökítette. (Jelenet a filmből) 576