Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Eladó illúziók - Nikkelodeon és társai

müsorplakátján Edison neve ismét felra­gyogott. Thomas Armat így emlékezett vissza a bemutatóra: "Személyesen kezeltem a gé­pet az első éjszakán. Valamennyi lejátszott film, egy kivételével, úgynevezett vaude­ville (bohózat) vagy színpadi jelenet volt. A zsúfolásig megtelt nézőtéren minden jelent­nél nagy lelkesedéssel hangzott fel a taps. A színpadi jelenetek sorában az egyetlen ki­vétel egy szabadtéri felvétel volt, melyet a Raff Gammonnak Robert Paultól sikerült megszereznie, aki ekkor Angliában kísérle­tezett a mozgó képekkel. Ez a jelenet vihar korbácsolta hullámokat mutatott, amint megtörnek egy sziklaszirten a doveri öböl­ben, Angliában - egy olyan jelenet, amely teljesen elütött a közönség által korábban látottaktól. Amikor megjelent a vetítőer­nyőn, az egész terem felbolydult, lelkes ki­áltások hangzottak: »Edison!«, »Edison!«, »Halljuk!«, »Halljuk!« Az előkelő estélyi ruhás és frakkos szín­házi közönség azonban csak csodálkozott: az ősz hajú Edison egy páholyban ült, de nem jött elő a tapsra. Jól tudta, miért nem... I^urópában viszont tovább hódított JskLumiére-ék kinematográlja. Alig négy hónap telt el a párizsi Grand Café-beli be­mutató óta, amikor Budapesten megjelent egy bizonyos Dupont úr, óvatosan cipelve magával Lumiére-készülékét. Nem véletle­nül érkezett éppen ekkor, hiszen 1896. má­jus 2-án nyílt meg Magyarország fővárosá­ban minden idők legnagyobb látványossá­gát ígérve, a Millenniumi Kiállítás. Dupont úr, híven a cég hagyományaihoz, azonnal leállította háromlábú faállványát, és láza­san tekerni kezdte kamerájának kurbliját. így készültek hazánkban a legelső filmfel­vételek alig több mint egy hónapon belül a Lánchíd budai hídfőjéről meg a hódoló díszmenetről. És 1896. május 10-én a Royal-szállónak a Körútra nyíló kávéházi | részlegében már a budapestiek is megcso­dálhatták a kinematográf mozgó képeit, majd június 13-án megnyílt az első pesti mozi, az Ikonográf. f^urcsa módon a mozi nem számított olyan előkelő találmánynak, mint egy- , kor a fonográf vagy a telefon. Vagy csak az idők változtak? Annyi bizonyos, hogy Ang­liában például Birt Acres, az első lelkes filmriporter nem könnyen boldogult. Ami­kor 1896. június 27-én a walesi herceg és felesége megérkezett a cardiffi vásárra, csak azzal a feltétellel engedélyezték a jele­net megörökítését, hogy egy sátorban rejti el gépét, s csak a kamera objektívjét dug­hatja ki egy kis nyíláson. Szegény Acres! Egyszerűen nem is látta, mit filmez, csak adott jelre elszántan tekerni kezdte a forga­tókart a filmkamerán. De végül is szeren­cséje volt, mert a felvétel sikerült. Az első filmhíradósok most már ott vol­tak minden nevezetesebb eseménynél, akár egy New York-i tűzeset, akár az angol-búr háború valamelyik véres csatája kínálta a témát. A mozi mindenesetre akkor győzött véglegesen, amikor 1900. április 14-én A hódoló díszmenet 1896. június 8-án vonult fel a Várba Ferenc József magyar királlyá ko­ronázásának 29. évfordulóján. Ezt az ese­ményt már Dupont úr filmkamerája is meg­örökítette. (Jelenet a filmből) 576

Next

/
Oldalképek
Tartalom