Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Eladó illúziók - Nikkelodeon és társai
Anschütz ugyanis forgó üvegkorongos vetítőjét továbbfejlesztve, olyan módon növelte a műsoridőt, hogy két nagy kerék forgott egyszerre a mozdulatfényképekkel, és a két kerékről felváltva folyt a vetítés. Egy-másfél márkáért csuda kellemes szórakozás volt, bár a mozdulatok unos-untalan ismétlődtek benne. Ez még mindig nem az igazi mozi volt. Az volt meg benne, ami hiányzott a kinetoszkópból, és az hiányzott belőle, ami megvolt a kinetoszkópban. A folyamatos film és a vetítés még nem találkozott. 1894 végén a kinetoszkóp - folytatva diadalútját - megjelent Franciaországban is. A tömegek most már a Poissonier sugárút 20. számú ház szalonját ostromolták. Ugyanebben az időben jelent meg egyébként a Raff and Gammon cég első filmkatalógusa is, amely már 52 rövidfilmet kínált eladásra a kinetoszkópokhoz. Úgy látszott, hogy a kinetoszkóp egyre lendületesebb üzleti sikerét semmi sem állíthatja meg. E^gy fagyos decemberi napon azonban *,két elegáns férfi sétált be a párizsi moziszalonba. A híres fotóanyaggyáros, Antoine Lumiére két fia, a harminckét éves Auguste és a két évvel fiatalabb Louis sorra megnézte a filmeket, de mindkettőjüket jobban érdekelte a különös készülék mechanizmusa. Apjuktól aztán kaptak is egyet ajándékba, így szerét ejthették, hogy alaposan megvizsgálják a kinetoszkópot. Azonnal látták, mi a legnagyobb hibája: a film folyamatosan fut a gépben, ezért olyan fényszegény a kép, bár a mozgás tökéletes. És eszükbe jutott a kézenfekvő megoldás, ahogyan erre Louis később visszaemlékezett: "Abban az időben, amikor Edison kinetoszkópját a kíváncsi közönség számára bemutatták, fivérem és én megjegyeztük, Néhány részlet a Lumiére testvérek szabadalmából. 1: csúszókeret a háromszögű körhagyóval, 2: a csúszókeret felülnézete a filmhúzó tüskékkel, 3: a kamera elölnézetben, 4: a kamera oldalnézeti metszetben milyen érdekes volna a mozgóképjeleneteket egy ernyőre vetíteni..." De hogyan? Mindketten egyetértettek abban, hogy ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha a film szaggatottan mozog a kis ve- | títőkapu előtt. S ezt lehetőleg úgy kell elérni, hogy kétszer annyi ideig maradjon nyugalomban egy képkocka, mint amennyi idő ahhoz kell, hogy hirtelen a következő koc- * ka ugorjon a helyébe. : A filmtovábbítás nagy ötletét végül egy varrógép adta. A tű alatt ugyanis a szövetet egy ügyes kis fogazott talp úgy továbbítja, hogy felnyomódik, a szövettel együtt előretolódik, lesüllyedve visszatér eredeti helyére, majd ismét felnyomódik, és megint egy kis szakasszal továbbítja a szövetet. Valami ilyesmit kellene megvalósítani a filmmel is 568
