Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Eladó illúziók - Nikkelodeon és társai

örvendezve pillantottak meg egy kis fenyő- i fa ládát, amely a padlón állt. Néhány kerék és hajtószíj volt a doboz közelében, meg egy munkás, aki ezeket kezelte. A doboz tetején körülbelül eg}' hüvelyk átmérőjű nyílás volt. Amint a lyukba néztek, egy férfi képét pillantották meg. A legcsodálatosabb kép volt. Meghajolt, mosolygott, integetett, s a legtökéletesebb természetességgel és kedvességgel emelte meg kalapját. Minden mozdulata tökéletes volt..."

Az amerikai lapokban júniusban jelen, tek meg az első hírek arról, hogy elkészült a "technika varázslójának" új csodája, a mozgófilm. Most már Edison is elérkezettnek látta az időt, hogy előkészítse a nagy üzletet. 1891. augusztus 24-én két olyan szabadalmat jelentett be, amely hosszú időre meghatározta a mozi amerikai fejlődését. Az egyik a Kinetográf felvevőkamera, a másik a Berendezés mozgó tárgy ak fényképeinek bemutatására címet viselte.

Demény György tizenkét arca nem teljesen egyforma, de forgó korongos készülékében a pillanatképek összeolvadtak, így a párizsi Siketnéma Intézet tanulói bizonyára le tudták olvasni szájáról: “Vive la France!” (“Éljen Franciaország!”)

Érdekes módon mindkét találmányára csak az Egyesült Államokban kért szabadalmi oltalmat. Ügyvédeinek tanácsai ellenére ugyanis ebben az időben már borúlátóan kezelte a külföldi szabadalmak ügyét. Amikor később számon kérték tőle, miért nem szabadalmaztatta a kinetográfot és a kinetoszkópot Európában is, csak legyintett. Sorra elvesztette a korábbi szabadalmi pereket, mert mindig akadt az illető országban egy feltaláló, aki fel tudott mutatni egy hasonló szabadalmat, amelyet korábban jelentett be, mint Edison. Ebben az esetben azonban a francia és német feltalálók még messze voltak attól, amit Edison már elért.

D.emény György élettankutató például, aki Étienne Marey közvetlen munkatársa volt, 1892. március 3-án kapott francia

565