Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Eladó illúziók - Nikkelodeon és társai
Nem sokkal később tehát megszerkesztette egylemezes mozgáselemzö készülékét, amelyben egy réssel ellátott korong forgott a fotónegatív előtt, és mindig egy villanásnyi ideig hagyta, hogy fény érje a lemezt. Sötét háttér előtt elmozduló alakokat fényképezve, ebben az esetben az egyes mozgásszakaszok egymás mellett vagy kissé egymásba olvadva jelentek meg a negatívon. Igaz, ez a mozi fejlődését nem vitte előbbre, de Marey kronofotográfiás kutatási módszerének lehetőségeit lényegesen kibővítette. Ezt a készülékét 1882. július 7-én mutatta be ismét a fotótársulat előtt, és ezzel ö vált a mozgásfényképezés európai tekintélyévé. Muybridge is egyre jobban belemélyedt a tudományos kutatásba. 1883. augusztus 9-én a pennsylvaniai egyetem igazgató ta■ nácsa hivatalosan meghívta további mozgáselemzö felvételek készítésére, és az ötvenhárom éves fotográfus szenvedélvesen vetette rá magát erre az új tudományágra. Most már háromszor 12 kamerasort állított fel különböző irányokból, így emberek, állatok mozgását egyszerre három nézőpontból tette elemezhetővé. Muybridge szinte már a lehetetlent ostromolta: a harmadik dimenziót akarta meghódítani. Egyedül a francia származású angol _Xouis Le Prince tartott ki titkos terve mellett. Mindenáron meg akarta hosszabbítani azt a bűvös egy másodpercet, amelynek konok körforgásából egyetlen korabeli vetítőgép sem tudott kiszakadni. Világosan látta, hogy csak úgy tud megszabadulni a vetítőkorongtól, ha a mozgáselemeket egymás után rögzíti egy negatív csíkon. Annál is inkább kézenfekvőnek tűnt számára ez a megoldás, mert 1885-ben már Washingtonban kísérletezett, és ekkor kerültek forgalomba Eastman "lehúzós" papímegatív tekercsei. Le Prince leányának visszaemlékezése szerint ez idő tájt a siketek intézetében, ahol a feltaláló felesége dolgozott, esténként az egyik terem falán már mozgó alakok imbolyogtak. Le Prince a vetítőn dolgozott. Lurcsa készülék volt: egyszerre tizenhat vetítőlencsével, négy filmszalaggal. Ettől az időtől kezdve felvevő és vetítő lényegében egy fogalmat jelentett a feltalálók gondolkodásában. Aki ugyanis egy különleges felvevővel képsorokat tudott rögzíteni. Marey egyik szalagos kronofelvételének másolata. A fényképsorozat egy nemes kócsag repülésének mozgásfázisait rögzítette. Ennek alapján a professzor még azt is meg tudta határozni, hogy a madár 11 km ó sebességgel repült el a kamerája előtt, miközben erőteljes szárnycsapásokkal gyorsította fel magát 557
