Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Eladó illúziók - Mindenki kamerája

csék révén. így amikor jött a bíbor festékes fürdő, a pozitív lemezen ugyanúgy oszlott el a festék, ahogyan az eredeti táj egyes ré­szeiben ott rejtőzött a kék, a bíbor és a vö­rös szín. De Hauron professzor végül tehát ele­gánsan egymásra helyezte a sárga, a kék, valamint a bíbor festékes lemezt, és egyszer csak teljes pompájában kibontakozott a táj­kép. Alig lehet elképzelni, mit érezhetett a francia tudós, amikor kezébe vette a világ első természetim színes fényképét. Annyi bizonyos, hogy a “színkivonásos” eljárással maradandót alkotott, és elmélete máig is benne rejlik minden színes fényképben. N em csoda, hogy a Francia Fényképésze­ti Társaság 1869. május 7-i ülésén a szakemberek lelkesen hallgatták a társaság titkárának ismertetését Ducos du Hauron héliochrome eljárásáról. S ha sokan nem is értették pontosan, miben áll az elmélet lé­nyege, azokat is meghódította egy gyönyö­rű színes fénykép - a színképről. A pro­fesszor ugyanis elegáns módon éppen egy falra vetített “szivárványcsík” felvételével bizonyította színes technikájának használ­hatóságát. (Az igazsághoz tartozik, hogy ugyanezen az ülésen Charles Cros-t a “szín­kivonásos” eljárás egyenrangú feltalálója­ként ismerték el.) Ez a találmány már nem úgy robbant be a köztudatba, mint hajdan a dagerrotípiák. A franciák figyelmét egyéb események kö­tötték le. A kerékpárdivat ékes bizonyítéka­ként 1869. június 19-én megjelent Párizs­ban az első képes bicikliújság, a Le Velocipéde Illustré, egy héttel később pedig Gaston Tissandier, az akkori idők legna­gyobb ballonjával, a 9910 köbméteres Le Pole Nord-ral emelkedett egy kötél végén Párizs fölé. S kik lehettek volna a legbüsz­kébbek, ha nem a franciák, hogy Ferdinand--------------------< Lesseps merész tervei és kitartó munkája révén november 16-án ünnepélyesen meg­nyitották a Szuezi-csatomát. Még a békeidők hangulata lengett a tá­jon, amikor Ducos du Hauron Dél-Francia­­országban kisétált a Garonne folyó mentén fekvő Agen dombvidékére, és 1870. febru­ár 16-án elkészítette máig megmaradt, csil­logó szépségű heliokróm fényképét. Aztán minden megváltozott. Kitört a francia-porosz háború, s pillanatok alatt el­söpörte a második császárságot. Az egyik francia sereget Metznél körülzárták a poro­szok, a másodikat Sedannál a császárral, III. Napóleonnal együtt elfogták. Amikor már szorosra zárult az ostrom­­gyürü Párizs körül, akkor vették csak Héliochrome képeinek elkészítéséhez Ducos du Hauron professzor három kamerát hasz­nált egy olyan közös előtéttel, amelynek két tükre bizonyos mértékig átengedte a fényt. A jobbról érkező fénysugarak egyharmada az egyik tükörről (A) visszaverődve az ibolyakék színszűrőn át (B) jutott az első kamerába. A továbbengedett fénysugarak fele a másik tükörről (C) visszaverődve, a világoszöld színszűrőn haladt át (D). A maradék sugarak a narancssárga színszűrő (E) mögött hozták létre a harmadik kamerában a negatív képet t 537

Next

/
Oldalképek
Tartalom