Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Eladó illúziók - Sercegő barázdák

Edison “villanytollát” kéziratok sokszorosítására használták, mert írás közben a vibráló tollhegy' apró lyukak sorát ütötte a viaszos papírba. A pontozótű tetején a kis villanymotor percenként 4000 fordulattal pörgött a kéttartályos villanytelep áramával

Ekkoriban egy automata táviratismétlö gépen dolgozott. Arra gondolt ugyanis, hogy ha a tintajelek helyett egy rezgő tű átlyukasztja a papírszalagot, akkor egy elektromos érintkező ezt újra “letapogathatja”, ilyen módon önműködően továbbítható a távirat eg}' újabb vonalszakaszon.

Ez viszont újabb ötletet sugallt Edison számára. Eg}' rezgő tűvel nemcsak pontok és vonások, hanem betűk és szavak is felírhatok eg}' ilyen viasszal átitatott papírlapra. S ha ezen az eredeti szövegen festékes hengert gördítenek végig, az aláfektetett fehér papírlapon megjelenik az írás, ilyen módon tetszés szerinti mennyiségben lehet másolatokat készíteni. Ezzel Edison feltalálta a stenciles sokszorosítást, és bejelentésére 1876. augusztus 8-án kapta meg a szabadalmi oltalmat.

Közben a telefonmikrofon tökéletesíté,sén is dolgozott, de az automata táviratismétlő iránt annyira élénk volt az üzleti körök érdeklődése, hogy ezt a fejlesztési munkát is folytatta. Végül olyan készüléket szerkesztett, amely egy viaszos papírkorongra finom csavarvonalban véste föl egy rezgő karcolótűvel a jeleket. A “lejátszáshoz” ugyanennek a berendezésnek a módosított változatát alkalmazta: eg}' korongra kellett fektetni a “dombomyomású táviratot”, és ezt egy fémtű úgy alakította villamos jelekké, hogy éppen a távi ró vonalak barázdáiban zárta mindig az áramkört.

Erre a találmányára Edison 1877. február 3-án kért szabadalmi oltalmat, de még fogalma sem volt arról, hogy ezeknek a szerkezeteknek a mélyén eg}' korszakalkotó gondolat lappang. Holott a telefontéboly már kétségtelenül az emberi beszéd fizikai tulajdonságai felé fordította a tudósok és feltalálók figyelmét. Edison is kapcsolatba került ezekkel a hangokkal, de nem lelkesedett túlságosan. Eg}' gyermekkori betegség következtében a bal fülére már alig hallott, és a mélyebb férfihangokat csak közelről, eg}* méter távolságból ismerte fel.

Ennek ellenére Bell mágneses mikrofonja helyett sikerült rátalálnia arra az útra, amely lehetővé tette, hogy a telefonvezetékben folyó egyenáramot “hullámossá” tegye. Kidolgozta a szénkorongos mikrofont, amely a levegőrezgések ütemében változtatta ellenállását a rajta áthaladó árammal szemben. A hangok hullámtermészetét mégis egy francia feltaláló értette meg a legjobban, így a hangrögzítés gondolata is az ő fejében fogalmazódott meg először.

(Charles Cros furcsa figura volt. Költő, ^muzsikus és amatőr tudós, aki egy művésziélek könnyedségével engedte meg ma-Táviratismétló' készülékével tette meg az első' lépést Edison a fonográf felé. Balra a papírkorongos táviratrögzító', jobbra a visszajátszó egység látható