Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Gyorsuló ritmusban - Szivarok és szárnyak
Schwarz Dávid merev vázas léghajója felszállás előtt és után. A feltaláló már nem érte meg a tragédiát, amely a második volt 1897- ben a baljós repülőtéren siklógépét Lilienthal tanácsai nyomán tökéletesítette még itt, a “repülődombon”. A segítségnek meg is volt az eredménye: 1895. szeptember 12-én a szigetországban Pilcher volt az első ember, aki levegőnél nehezebb szerkezettel repült. A csőrlővel indított Denevér körülbelül 20 másodpercig szállt a levegőben, és 60 métert tett meg. Igazán ígéretes kezdet volt! ^ zinte kitapinthatóan felgyorsult az élet *^a század utolsó éveiben. Az újságolvasó azt sem tudta, merre figyeljen az események forgatagában. 1896 elején szerzett tudomást a világ a titokzatos X-sugarakról, mígnem a francia Becquerel professzor még rejtélyesebb sugárzás nyomaira bukkant. Áprilisban az egész világ figyelme Athén felé fordult, ahol az első újkori olimpia lángja melengette meg a sportrajongók szívét. Májusban pedig, miközben a budapestiek már földalatti villamossal mentek a Millenniumi Kiállításra, hogy egyebek között egy kötött léggömbről tekintsenek szét a magasból, Amerikából érkezett az újabb hír: Langley professzor Aerodrom nevű, gőzhajtású repülőgépmodellje 1896. május 6-án több mint másfél kilométert tett meg magabiztosan a Potomac-folyó fölött, és I olyan simán ereszkedett a vízre, hogy közben egyetlen alkatrésze sem sérült meg. A berlini ipari kiállításon viszont au- | gusztusban Hermann Wölfert benzinmotoros léghajója aratott nagy sikert, és maga II. Vilmos német császár is elismerően nyilatkozott róla. Pedig ennek az évnek a legemlékezetesebb eseménye a repüléstörténet szempontjából az volt, hogy Lilienthal, kihasználva szabad vasárnapját, 1896. augusztus 9-én újabb próbarepülésre indult siklógépével. Már harmadszor emelkedett a levegőbe, amikor a gép körülbelül 15-20 méter magasságban elvesztette sebességét, megállt egy pillanatra, majd orral előre zuhant a földre. Lilienthal hátgerince súlyosan megsé- j rült. Hiába szállították be a berlini Bergmann-klinikára, már nem tudtak rajta segíteni. Másnap a nagy aviatikus negyvennyolc éves korában örökre lehunyta szemét. Octave Chanute, az öreg amerikai repülési szakértő így emlékezett meg róla: “Mind ez idáig Lilienthal tette a legtöbbet annak érdekében, hogy az emberi repülés megvalósuljon... Minden tekintetben olyan kiváló 1 képességekkel rendelkezett, hogy feltehető- 1 en döntő sikert érhetett volna el, ha nem ■ akadályozza meg ebben a halála.” Lezárult tehát a repülés egyik fényes fejezete, de a tragédiák sora tovább folytatódott. A keszthelyi születésű Schwarz Dávid, aki valamikor Goldmark Károllyal, a neves zeneszerzővel járt egy iskolába, új gondolatot igyekezett megvalósítani a kormányozható léghajók építésében. Teljesen merev vázra van szükség, mert csak ekkor 438
