Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Gyorsuló ritmusban - Szivarok és szárnyak
Az összehasonlító léggömb alapján első pillantásra mindenki láthatta, hogy a Mars-mezőn valóban egy óriás készülődik felszállásra. Nadar nagy reklámot csinált a Le Géant indulásának, de az ülőhelyekre alig vettek jegyet a nézők tetlen ballont, házak tetejét sodorták le, fákat téptek ki gyökerestül, és Jules Godard, az egyik léghajós csak élete kockáztatásával tudott a kosár szélére kimászni, hogy elkapja a szelepzsinórt. De a gáz kiengedése nem sokat segített, mert a szél óriási vitorlaként hurcolta magával az üres ballonburkolatot. A földön vonszolt fülkéből az utasok valósággal kirázódtak, és már csak Madame Nadar maradt benne, amikor a kosár keresztbe feküdt a síneken, épp egy közeledő vonat előtt. Szerencsére a mozdonyvezető még idejében észrevette a vergődő léghajót, és lefékezett. A haldokló óriás végül egy erdőbe sodródott a kis Rethem falucska Már csak ez hiányzott! A sérült Le Géant a viharban sodródva vészesen közeledett egy robogó szerelvény felé közelében, és kigyulladt, de már alig volt benne gáz, így a ballon nagy része megmaradt. Az utasok kisebb-nagyobb sérülésekkel megúszták a nem mindennapi kalandot, de a 640 kilométeres repüléssel nem sikerült új rekordot felállítaniuk. E^nnek ellenére a léghajó tulajdonosai ^mindenfelé bemutatták a nevezetes járművet, sőt az 1867. évi párizsi világkiállításon azzal szédítették a jegyet váltó utasokat, hogy távolsági útra indulnak, bár a gyakorlott szem azonnal láthatta, hogy a kopott és szakadozott ballonnal ez istenkísértés lenne. Nem is szálltak vele messze, mindig Párizs közelében ereszkedett a földre a nagy “expedíció”. Aki biztonságosan akart gyönyörködni a magasból Párizs látképében, inkább Giffard léggömbjére szállt. Giffard már milliomos lett apró gőzgépének gyártásával, és a biztos üzletet tartotta szem előtt. A kiállításra 5000 m3-es, kettős burkolatú, kötött léggömböt készített, és az utasok beszállása után gőzhajtású csörlődob kötelével engedték fel háromszáz méter magasba a ballont. Ez volt az akkori idők “légi Eiffel-tomya”. A franciák igazában csak akkor vették hasznát eredeti találmányuknak, amikor a porosz-francia háború során bezárult az 424
