Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Nyitány gőzgépekre - Tájkép vasangyalokkal

A kettős működésű gőzgéppel sikerült Wattnak megvalósítania, hogy a fölfelé mozgó dugattyú is munkát végezzen. A vázlatokon balról érkezik a gőz, és jobbra távozik a kondenzátorba. Az alsó dugattyúállásban az alsó gőzszelep és a felső vákuumszelep egyszerre nyílik ki (1), így az egyik légköri nyomású gőz fölfelé tolja a dugattyút (2). A felső holtponton (3) mind a négy szelep ellenkező állásba ugrik át (4), így a gőz már lefelé tolja a dugattyút a vákuumhoz képest

mérnök, és az egész gép összeállítását az ő irányításával végezték el.

Mindezért a Boulton és Watt cég - remek üzleti fogással - csak annyit kért, hogy a gép tulajdonosai egy' azonos teljesítményű Newcomen-gép tüzelőfogyasztásának egyharmadát fizessék ki számukra folyamatosan. Egy gőzgép teljesítményét a legegyszerűbben azzal mérhették, hogy7 mennyi vizet szivattyúzott ki egy bizonyos idő alatt. Watt tehát vízórát szerkesztett, ezt ólompecséttel lezárva a gépen helyezték el, és csak akkor nyitották fel, amikor esedékessé vált a gép árának újabb havi törlesztése.

Comwallból először a Ting-tang bánya tulajdonosai kértek gőzgépet, majd hamarosan a Wheal Busy bánya is hasonló igényt jelentett be. Itt személyesen Watt ellenőrizte az összeszerelés munkáját, és szokásos

A kettős működés megkövetelte, hogy a dugattyú ne csak húzza, hanem tolja is a himba végét. Watt erre az elképesztő fogasléces megoldásra kért szabadalmat, de valószínűleg ő sem gondolta komolyan, hogy életképes lesz ez a találmánya