Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Az idő szövedéke
... az ipari kapitalizmis kibontakozásának lehetünk szemtanúi Ez a gó'zgépes szivattyú állt munkába Newcastle egyik új bányájánál 1892-ben Jó lenne egyszerre látni egymás mellett a technika különböző ágainak fejlődését - éppen ez a kíváncsiság sarkallt könyvem megírására. És még valami: miként változott a háttérben a kor, a történelem, amelyben ezek a találmányok születtek. Mindebből csak egy olyan könyv születhetett, amelyből egyetlen feltaláló életútját sem lehet megismerni teljesen, amely annyira mozaikszerű, mint egy pompeji ház padlója. És mégis! Ez a furcsa műfaj talán a teljességet hordozza magában, mert olvasás közben sok mindenre fény derül, ami egyébként homályban maradna. Hogyan hatottak például egymásra a találmányok? Amikor megérkezett a hír Párizsba, hogy Annoney-ben a Montgolfier testvérek elkészítették a léggömböt, Charles professzor azonnal gondolkodóba esett. Milyen lehet az a furcsa repülő szerkezet? És feltalálta a hidrogénballont, ami talán sohasem jutott volna az eszébe mint elméleti vegyésznek. Vagy micsoda pánikot keltett a bejelentés 1839. január 7-én, hogy Daguerre feltalálta a “fűnyírást”! Bizonyos, hogy az angol Talbot is tovább kísérletezgetett volna, ha nem döbben rá: lemaradt az elsőség dicsőségéről, tehát neki is színre kell lépnie. Ezért ragaszkodtam az adatok és dátumok pontosságához. Több mint félezer könyvet és számos folyóiratot tanulmányoztam át, hogy az elszórt adatok fogaskerekeit egyetlen működő szerkezetté illesszem össze. Hamar kiderült, hogy még így sincs könnyű dolga annak a szerzőnek, aki nem a saját vizsgálatait, csak a forráskutatások eredményeit ismerteti. Jakob Degen repülő szerkezetének szelepcsappantyúiról például ezért nehéz eldönteni, mi az igazság: számuk 3200-tól fogyatkozva halad 300-ig a különböző könyvekben. A Montgolfier testvérek első nyilvános léggömbbemutatójának dátumát az egész angol és amerikai technikatörténeti irodalom 1783. június 4-re teszi, az európai kontinensen viszont e szerdai nap helyett a csütörtököt tartják számon a szakemberek. így csak egy korabeli litográfia szövegét megpillantva adtam igazat végül azoknak, akik június 5-ét tekintik a pontos dátumnak. Igyekeztem elkerülni könyvemben a kitalált történeteket is. Csak olyan eseményekről írok, amelyeket a technikatörténészek megfelelő adatokkal bizonyítanak, máskülönben egy “talán” vagy egy “állítólag” figyelmezteti az olvasót a hitelesség bizonytalanságára. Pedig milyen vonzó lett volna egy képaláírás helyett a gőzgép történetébe iktatni azt a romantikus kezdetet, hogy a kis James Watt már gyermekkorában álmodozva nézte a tűzhelyen álló fazeka-8
