Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
A sisak A címeren a pajzs után sorrendben a sisak következik. A sisak alakjából a címer korára következtethetünk. Elvben címerén csak lovag vagy nemes használhat sisakot, vagy ezek által alkotott testület. Például a magyar megyék. Nők, egyházi személyek rendszerint nem használnak címerükben sisakot. Vannak azonban kivételek (kivétel erősíti a szabályt!). polgári személyek eredetileg szintén nem alkalmazhattak sisakot cimerpajzsukra. Azonban ettől a rideg elvi szabálytól később eltértek.” (Áldásy). A régi ábrázolásokon zárt, úgynevezett csatasisakokat láttunk. A fejlődés magával hozta a nyílt vagy tornasisakok használatát. Nyílt sisak az, amelynek rostélya felhajtható. A heraldikai sisaknak a fejet és az arcot teljesen fednie kell. Felcsapott ellenzőjű (rostélyü) sisakot fejedelmek és főnemesek használtak címereikben. Zárt, úgynevezett csőrös sisakot a német polgári címereken láthatunk. A Habsburgok által adományozott első magyar címereknél is hasonló sisakok szerpelnek. Ebben Csorna József „A Magyar Heraldika korszakai” című könyv kiváló szerzője szándékosságot lát. Úgy gondolja, hogy a Habsburgok német mintára nálunk is bizonyos rend és címer fokozatokat kívántak meghonosítani, és a magyar nemességet nem tartották többnek a német címeres polgárságnál. A sisak színe általában fényezett acél néha arany vagy ezüst díszítéssel. A királyi sisakot néha tisztán aranynak ábrázolják. A sisak nyakán előforduló, láncon vagy szalagon függő nyakék, érem csak díszítés, heraldikai jelentősége nincsen. A sisakot egyenesen álló pajzs közepére, dőlt pajzs esetén a legmagasabb pontra szokták helyezni, oly módon, hogy a pajzsot kismértékben fedje, azaz érezhető legyen az összetartozás. Ebből következik, hogy a korona csak a sisak tetejére kerülhet és koronára, ha az van a pajzsra helyezve, nem tehetünk sisakot. Egy pajzson több sisak azt jelenti, hogy a pajzsmezőn több címer egyesíttetett. A sisakok sorrendje szabályozott. Több sisak nem a rangfokozat jelzése (Lásd a CÍMER fejezetben is). A siSÖcnük arányban kell lennie a címerpajzzsal,és alkalmazkodnia kell annak állásához. A 'címerekben a sisaknak inkább kormeghatározó, mint rangjelző szerepe van. Legrégibb festett címereinken általában csőrös sisakokat ábrázoltak. Hazánkban az armálisok hol zárt, hol nyitott sisakról tesznek említést. Úgy látszik, erre -Zsigmond és Miksa királyaink korában — nem ügyeltek. Határozottan állítható, hogy a címerviselés fénykorában egy sisaknak sem volt - a rangfokozat tekintetében - nagyobb értéke, mint a násiknak. Legalábbis Hazánkban. Élethü, valóságnak megf elelően ábrázolt, felcsapott ellenzőjű császári sisak. Burgmair Miksa császárról és magyar királyról (1563- 1572) készült fametszete nyomán. 114
