Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
osztással szarufák képződnek, és ez esetben a pajzsot szarufásnak nevezzük. Ha az osztóvonalak páratlanok, akkor szarufás osztásról beszélünk. 111. tábla 18., 19. ábra. 14. Telek. A pajzs jobb vagy bal sarkaban, esetleg a pajzs felső szélének közepén elhelyezett négyszög. A pajzs szélességének 1/3 - nál alainivel nagyobb. Ha a telek nagysága megközelíti a címer negyedét, szabad [eleknek, szabad negyednek és pajzs saroknak is nevezik. A „telek"—„szabadtelek” rendszerint önállóan mesteralakot vagy címerképet is ábrázol, azaz ilyen van benne elhelyezve. Fejedelmek különösen hű híveiknek jutalmul címerükből egy részt adományoztak. Ezt a címerrészt helyezték el a telekben. Ha a pajzs felülete egyszínű, és csak a szabad telekben van címerrajz, akkor ez is házasságon kívüli születésre utalhat. Királyi, főnemesi fattyúk (bastardok) gyakran magas méltóságot is elértek. Alacsonyabb rangú, vagy éppen szolgálatukban állóak utánozták, kitüntetésnek vették, ha urukhoz hasonló címert viselhettek. Tehát nem minden esetben utal az ilyen címerpajzs )rkétes” származásra. 15. Szent András kereszt. (András-kereszt) Amint az elnevezés is mutatja, a kereszténység egyik mártírja után kapta nevét, akit X-alakú keresztre feszítettek. Kicsinyített formában, többszörösen ábrázolva is előfordul címerpajzsokon. Pl. Amsterdam címerében. Burgundi-keresztnek is nevezik. 16. Nagy ruta. A pajzs felező pontjainak egyenes vonallal történő kötéséből alakult mesteralak. A pajzs fémje az alap, a ruta a szín a pajzsra helyezve. Fordítva, ha a ruta a fém, akkor rutázott pajzs. A jelen példa esetében önállóan szereplő rutáról beszélünk, amely kisebbített formában is megjelenhet a pajzsmezőn. Egy vagy több magában álló, a pajzsmezőn elosztva elhelyezett rutában a birtok számára vagy a leszármazás fokára való utalást vélnek egyes heraldikusok felfedezni. (T. Dahlerup.) Pajzs nélkül rutában ábrázolt címer: női címert jelent. További rutázattal a II. tábla 21. ábrájával kapcsolatban foglalkozunk. 17. Tomagallér. Lebegő pólya, melynek alsó széle ormozott. Három vagy több oromzattal is ábrázolják. Eredete a harcmezőre vezet vissza. Ha a legidősebb fiú az apjával vonult harcba, akkor címere felső részét egy szövetdarabbal, gallérjával takarta le megkülönböztetésül. Ha az apa megsebesült vagy elesett, akkor a fiú letépte a szövetdarabot, hogy teljes értékű címerét felmutatva vegye át a vezetés jogát. Későbbi időben a fiatalabb, vagy mellékág jelölésére is használták. 97
