Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - I. rész. A címertanról

Kivágás a Donaueschingen-i cimerkönyvből (1450), amely igen megrongált állapotban maradt fenn. A vékony vonalkázás önkényes, és csak az alakok kidomboritására szolgál. A kézirat eredetének korában nem volt még ál­talánosan szokásos a színeket vonalkázással jelezni. későbbiekben sisaktakarónak nevezzük. Sok esetben előfordul, és ezért megjegyezzük, hogy az oromjegy-sisaktakaró nem téveszten­dő össze az orom-, vagy sisakdísszel, a címer­palásttal vagy címersátorral. Az oromjegyet, a szövetdarabot nehéz volt a sisakra felerősíteni, mert minduntalan lecsúszott. Ezért egy hasonló szövetdarabot összecsavartak kötél-, tekercs- vagy szalagfor­mára, miáltal annak mind a külső, mind a belső színe látszott, és azzal kötötték korül a sisaktakarót a sisakra. Ezt a tekercset nevez­zük sisakkoszorúnak, vagy régiesen sisakko­ronának (a valóságos rangot jelentő koroná­tól függetlenül!). Az „oromjegy” elnevezés igen régies,és ma már nehéz értelmét felfogni. Valószínű, hogy a régi oromjegy valóban csak egy kis szövetdarab volt a sisak tetején, ormán, mint azt a régi ábrázolásokon láthatjuk, és csak később vette fel hosszabb, díszesebb formá­ját. Ezt a magyar heraldikusok is érezték, mert Áldásy inár „sisak takaróról”, sisak­­foszlányról beszél, ez megfelel a német ,,Helmdecke” megjelölésnek is, és érthetőbb. Ettől függetlenül az oromjegy elnevezés kifo­gástalan és magyarosabb. A sisakra ősidők óta különböző díszíté­seket tettek. Ez nem maradhatott el a lovagi sisakokról sem. Először csak magát a sisakot festették, majd különböző tárgyakat tollat, szarvakat, sőt a lovagi tornák idejében egész állatokat tettek - természetesen kicsinyített formában, de néha nem minden túlzás nél­kül - a sisak tetejére. Ezeket a sisakot díszí­tő elemeket oromdisznek, sisakdísznek ne­vezzük. Ahogy a címerpajzs az idők folyamán fegyverből személyes jelképpé vált, úgy nö­vekedett a díszítő elem is a pajzs és a címer körül, és egyre artisztikusabb formát öltött. Helyet kapott az ábrázolásban a rang megfe­lelő kifejezése is, például a korona, stb. for­mában. Mellékelten bemutatunk néhány példát a sisak, a sisakdísz és a sisaktakaró fejlődé­séről. A régi címerek egyszerűek. A címerpajzs 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom