Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Második könyv - III. rész. Tájékoztató

tunk három címert annak szemléltetésére, hogy címerábrázolásunk színvonala magasabb volt, mint például a híres Siebmacheré, melynek uniformizált egyöntetű címerrajzai - legalábbis magyar vonatkozásban - nélkülözik a megkülönböztető jelleget.

E bevezetés után — mint jeleztem - a Magyarországon fellelhető heraldikai irodalom felsorolásának mellőzésével néhány gyakorlati tapasztalat a külföldön élő érdeklődők számára.

Nagyobb könyvtárakban mindenhol az egész világon találunk különböző nyelven írt heraldikai munkákat. E helyen csak azokat a magyar forrásokat közlöm, amelyek esetleg külföldi könyvtárakban is fellelhetők.

báró Nyáry Albert: A heraldika vezérfonala. 1886. Budapest.

Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve. 1897.Budapest. Ebben a műben bőséges összesítés is található a heraldika kútforrásairól és a heraldikai irodalomról a könyv megjelenésének időpontjáig.

Csorna József: A magyar heraldika korszakai. 19 13.Budapest. Csorna ezenkívül számos fontos tanulmányt írt, amelyek közül kiemelkedő a „A magyar nemzetiségi címerek” című alapvető munkája a „TuruE’-ban 1903-ban.

„Turul" folyóirat a Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság közlönye. A Turul a magyarországi heraldika fejlődése, címeres levelek, újabb felfedezések, általános tanulmányok szempontjából a kutatók számára kiapadhatatlan forrás. A magas színvonalú folyóirat, melyben heraldikusaink színe-java megnyilatkozik, hűen tükrözi a magyar címertan színvonalát. Több, később önálló formában is megjelent tanulmány első ízben a Turulban látott napvilágot. Egyes könyvel z ungvári cimereskönyvböl. Spalinski Mihály címerrajzai az 163b-ban készült címerábrázolás nyomán 1756-ban. 1. Ibrányi, 2. Drugeth, 3. Kesy családok címerei.

377