Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval

nyugat-európai heraldikában a Képes Krónika idejéből eddig nem találtam kutyás címert, de nem elképzelhetetlen, hogy volt. Az angolszász népeknél a sírköveken igen gyakori a lábnál fekvő, túlvilágon is hűséges eb.

Észak-Olaszországban, a bajoroknál és Perzsiában előfordul kutya vagy kutyafej a címerekben, de a kormeghatározás túlment a lehetőségeimen, és családfáját — ez esetben a „kutyafáját”- érdekességénél fogva remélhetőleg valaki kikutatja. Érdekesség ez annyiból is, hogy éppen ezen a területen úgy a hunok, mint az avarok megfordultak.

Ne „szumérizáljunk”, azaz ne tulajdonítsunk vagy képzeljünk nagyobb jelentőséget a dolgoknak, jelen esetben a kutyának, mint az megérdemli, és ne erőszakoljunk olyan következtetéseket levonni, amelyek nevetségessé válhatnak.

A XV. sz.-tól kezdve elég gyakran előfordul kutyás címer a címerképek kozott; bemutatok egynéhányat. A Szapolyai családnak (János király 1526—1546) címerében ugyancsak kutya van. Lásd a Magyar címerek fejezetben a Szapolya-(Zápolya) síxkövön.

Magam az első címerelőfordulások, címergyűjtemények között a XV. sz.-ot megelőzően nem találtam kutyafejet, és ezért tartom érdekesnek azt. hogy miért ábrázolja a Képes Krónika festője Hont-Huntot kutyafejjel? Erre eddig nem találtam választ, sőt a Hont-Pázmány- Héder címerképek címercsere-kérdésére sem. Az utóbbi kérdésre ugyanis történészeink és heraldikusaink még nem tettek végleges pontot.

Ez a kitérő talán jó példa arra. hogy egy régi név megemlítése már önmagában is kérdések tömegét veti fel, és lépten-nyomon magyarázatra szolgál.

Visszatérve a tárgyra: Megállapítottuk, hogy a Hont és a minket érdeklő Pázmány névviselők már a Képes Krónikában is szerepelnek, és címerüket már ott bemutatják. Többek kozott még ezt írja róluk a Krónika: ,,Ama napokban jött Hont és Pázmány is, akik Szent István királyt a Garam folyónál német módra karddal felövezték. Nemzetségeik neve ugyanaz mint az övék. Géza fejedelem ez ispánokban lelt segítséget, de még inkább Istenben; fia, Szent István király ..(1001-1038).

(A Garam folyó és a felövezés kérdése is téves, és erre a magyarázatot még későbbiekben Gyorffy György nyomán közöljük.)

A Képes Krónikától kezdve mind többet találkozunk a Pázmány névvel történelmünkben. Kiragadunk néhány példát.

II. István (1114-1131) oroszországi hadjáratában a főurak szószólója a Pázmány nembeli Kozma, a király kíséretéből. ..

Évszázadot átugorva a következő információt nyerjük: „Az arisztokrácia magyar származásúnak tekinthető tagjai közül több adományt nyertek bizonyos Hontpaznan nemzetségbeli előkelők, a későbbi Szentgyorgyi és Bazini grófok ősei, akik András herceg mellett fogsága idején is kitartottak (1205-1217)." (Kristó Gyula.)

Közbevetőleg megjegyezzük, hogy ezek a Szentgyörgyiek és Baziniak voltak külföldi hatásra,első grófjaink, mert addig ez a cím hazánkban nem létezett.

A tatárjáráskor a Sajó melletti döntő csatában a menekülés során a „Hunt fHontJ-Pázmany nembeli Forgách-ős, András a későbbi tárnokmester valamint testvére, Tamás sorra adták át lovaikat a királynak. Ezek közül Tamás el is esett"...........úgyszintén a bazini ágból

egy ismeretlen keresztnevű” (1241).

Ugyancsak IV. Béla korában ,,Frigyes (osztrák) herceg Pozsonyt is el akarta foglalni. Hunt-Pázmány nembeli Kozma és Ehellős azonban vitézül küzdöttek, és Pozsony elfoglalása nem sikerült. Kozma az összecsapás folyamán 12 sebet kapott. . .” (gr. Zichy Ladomér nyomán)(I241) ,

Talán elég is lenne ez a maroknyi feljegyzés annak bizonyítására, hogy a Hont-Pázmányok valóban magyarok lettek, és a hazáért küzdöttek.

369