Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval

1158. Oroszlán Henrik megalapítja Bajorország fővárosát, Münchent.

1180. Barbarossa Frigyes a würzburgi birodalmi gyűlésen minden birtokától megfosztja Oroszlán Henriket hazaárulás és hűtlenség címén. Oroszlán Henriket Normadiába (Anglia) száműzik.

1190. Barbarossa Frigyes a Szentföldön meghal. Halála hírére Oroszlán Henrik, aki közben barátságot és szövetséget köt Oroszlánszívű Richárd angol királlyal, betör a német birodalomba, és visszaköveteli birtokait.

1194. A polgárháborúban kimerült Guelfek és Ghibelinek békét kötnek. Oroszlán Henrik kegyelmet kap VII. Henrik német császártól.

1195. Oroszlán Henrik 66 éves korában meghal. Egész életét harcban, háborúkban töltötte váltakozó szerencsével. Hatása korára igen nagy volt. Híveinek, szövetségeseinek nagy száma nagy egyéniségre enged következtetni.

Ez a mozgalmas korszak a heraldikában is nyomokat hagyott maga után, sőt jogosan tekinthetjük a heraldika kezdetének. Thüringia és Hessen címerébe is belekerült a brabanti oroszlán. E két ország uralkodó családjai rokoni kapcsolatban állottak az Árpád-házzal, és ezért magyar szempontból sem mellőzhető kutatási területet képeznek.

1. A seedorfi oroszlános cimerpajzs. Egyike a legrégibb, épségben fennmaradt cimerpajzsoknak. Fa alapra szegezett bőrlap. Színe kék alapon ezüst oroszlán. Seedorf a svájci Úri kantonban van. Arnould von Briensa 1184-ben kolostort alapított, és valószínű, hogy a pajzs az ö címerét ábrázolja. Az oroszlán tartása hasonló az elsőnek tartott steingadeni oroszlánéhoz. A test motívumai keleti hatást mutatnak. 2.-3. Kezdetben, a címert úgy ábrázolták, ahogy látták, azaz ahogy a harcos-lovag tartotta, kissé megdöntve. Ebben a tartásban a szemlélő is más, kevésbé erőszakolt hatású képet kap.

349