Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval

1. II Roger sziciliai-normann király (1133-1134) koronázási palástján lévő díszített orosz­lán. Valószínűleg bizánci munka. 2. Keleti oroszlán-ábrázolás hímzett anyagon. Részlet. A mastrichti Szent Servacius templomban lévő X.-XI. sz.-beli bizánci munka. Hozzáfűzött magyarázat szerint: ,,Juda oroszlánja szimbolizálja az uralkodó Krisztust!". 3. Az úgyneve­zett bolgár oroszlán. 4. A burgosi oroszlán. Mi, magyarok az oroszlán ismeretét hozhattuk magunkkal az őshazából, a kazár-perzsa szomszédság és kapcsolat révén, kaphattuk bizonyos formában a bizánciaktól, de valószí­nűtlen, hogy másodkézből, aragon közvetítéssel az Ibériai-félszigetről ismerkedtünk meg ezzel a címerképpel a XII. század végén. Erre első könyvemben a magyar címerekkel kapcso­latban részletesen kitértem. Minden bizonnyal ismertük az oroszlán ábrázolását és szimbolikáját jóval a címerek meg­jelenése előtt, erre utal a naturalisztikus forma, és csak a komák megfelelő alkalmazás és stílus lehet kérdéses. Az Árpádok első címereiben és pénzeiken lépegető keleti oroszlán van! Ez tény. Az, hogy az Árpád-ház, az Árpád törzs ősi jelképe lett volna az oroszlán, eddig nem bizonyítható. 336

Next

/
Oldalképek
Tartalom