Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - I. rész. A címertanról

Lovag - címer - lovagkor

Szent László lovagkirály a cserhalmi csatában megöli a trngyar leányt rabló kun harcost.

(I áztat Lotz Karoly a budai koronázó templomban lévő falfestménye nyomán J Szent László királyunk (1077 1005) a magyar lovagi eszménykép megtestesítője. Személye annyira ismert és elismert volt Európa-szerte, hogy a keresztes hadjárat vezetésére öt kérték fel, melyben váratlan halála akadályozta meg. A történelmi tényeken túl a néphit számtalan

legendát font alakja köré.

A lovagot és a lovagi rendet, mint minden társadalmi jelenséget a szükségszerűség hozta létre.

A páncélos lovas katonaság fenntartása igen költséges volt. Télen a háborúk nagyobbrészt szüneteltek, ilyenkor foglalkoztatás nélkül egybetartani egy hadsereget nem lehetett. A szélnek eresztett harcosok újratoborzása nem mindig járt sikerrel, mert jobb pénzért esetleg éppen az ellenfélhez szerződtek. K.i kellett találni tehát egy módszert, hogy a vezér magához köthesse, és szükség esetén kötelező erővel hadba szólíthassa katonáit. A harcos ezért kisebbnagyobb földbirtokot kapott hűbérbe. Mint ahogy a név is kifejezi, a birtokot csak addig tarthatta meg, ameddig hű volt az adományozóhoz. Az adományozó volt a hűbérúr, a kisbirtokba jutott harcos a vazallus, a lekötelezett, a hűbéres. A birtokot így adta a király a hercegeknek, a hercegek a grófoknak, a grófok a báróknak, nemeseknek és így tovább. Megszü32