Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Második könyv - I. rész. A címerrel kapcsolatban…
Ex libris Az ex libris a könyvtábla belsejére ragasztott, a tulajdonos nevét, esetleg jelét, címerét tartalmazó könyvjegy. „Ex libris Johannes Nagy”, magyarul ,,Nagy János könyveiből”. Lehet a nevet magyarul is írni, ez is elfogadott forma, és akkor így hangzik:„Ex übris Nagy János”, vagy teljesen magyarul:,,Nagy János könyveiből”. Ez utóbbi esetben a megjelölést csak a magyar nyelvterületre korlátozzuk. Az ex Übris kifejezés annyira meghonosodott és nemzetközileg is ismert, hogy latin eredete már háttérbe szorult,és ezért előnyösebb alkalmazni. Az ex übris németül „bucheigener Zeichen”. Az ex libris tehát könyyjel, amely arra szolgál, hogy a könyvbe ragasztva jelezze, hogy melyik könyvtár vagy magánszemély tulajdona. Természetesen más jelöléseket is ismerünk. Pl. régi feudális könyvtárakban az egységes-bőrkötés"és azon elhelyezett díszes jelzések tanúskodtak a tulajdonosról. A gyakorlatban mégis a legegyszerűbbnek látszott egy papírlapocskát a tulajdonos egyéni jelzésével a könyvbe ragasztani. A könyvgyűjtők könyv iránti szeretete, továbbá az egyén vágya, magát valamilyen formában megszemélyesíteni, nem elégedett meg egyszerű papírlapocskával, hanem arra egyéniségének megfelelő ábrázolást, rajzot készített vagy készíttetett. így alakult ki a kisgrafika egyik változataként az „ex Übris-művészét”. Remekbe készült kis rajzok ezek a nyomástechnika legkülönbözőbb eljárásaival sokszorosítva, vagy mint kézinyomat, rézkarc, Ünoleummetszet. Egyéni jelölésről lévén szó ugyanaz a helyzet, mint a pecsétgyűrű esetében. Legegyénibb megjelölésként címerünket használhatjuk az ex Übrisen is. Ezért az ex libris és a heraldika kapcsolata kézenfekvő. Van azonban a heraldikának és az ex Übrisnek egy másik kapcsolata is. Sok szokásjogon használt címer őse, első megjelenési formája az ex Übris. Azt ugyanis senki sem írhatja elő, hogy valaki könyvét miként jelzi, hogy a rajzon lovagnak öltözve címert hord, a címerpajzsba monogramot vagy vélt, elképzelt címerképet rajzol. Tehát az ex Übris utat nyitott a szabad elképzelésnek, a címerben történő kifejezés vágyának. Az ex übrisen lévő címerrajz-kísérlet az utódoknál címerré vált! Ezért tartjuk az ex librist igen alkalmasnak arra, hogy származásunk és nemzetiségünk jelzéseként is használjuk. Utódainkra hagyott könyveinkben fennmarad. A példák magukért beszélnek. A császártól az egyszerű polgárig mindeki jogos ex Übrist használni. Ex librisét mindenki úgy rajzolhatja, ahogyan akarja. Elláthatja jelmondattal, vagy akár egész családfáját ráteheti. Mindenesetre a jóízlés, a kultúrált szerénység határokat szab. Az ex libris-művészetnek széleskörű irodalma van. Jó példákért, művészi megoldásokért érdemes körültekinteni. iekben, a jelen könyv terjedelem adta lehetőségeihez mérten szóltunk arról, -nem lehet csapongó fantáziánk nyomán, kényünkre-kedvünkre megrajzolni. A címer és a címerpajzs megfelelő heraldikai szabályok, méretek, arányok, színek és árnyékolások szem előtt tartásával készül. A meglevő címerünket ne modernizáljuk, hagyjuk meg eredeti, a kornak megfelelő formájában és stílusában. 300 A címej^ szerkesztése és rajza
