Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Második könyv - I. rész. A címerrel kapcsolatban…
A Z III tábla néhány példával igyekszik bemutatni a X.-XIII. sz.-beli zászlófajtákat. Az 1, 2, 3 és 4. ábrák a bayeux-i faliszőnyegről valók, tehát a XI. századból. A kereszt külön keretben van. Mintha a szövetre vagy más anyagra külön, keresztet ábrázoló kelmedarabot varrtak volna. Gondos kezek kihimezték a kereszt jelét, és azt később helyezték el a zászló felületére. Hóditó Vilmos pápai engedéllyel keresztes hadjáratot vezetett a brit szigetekre. így a kereszt kidomborítása érthető. Lehet az is, hogy a meglévő lovagi zászlókat a hadjárat alkalmával utólag látták el kereszttel. Az 1. és 4. ábrán a,,zászlófarok” nem feltétlen szövetre utal. Kezdetben a banniert elvékonyították, a merevítő rudacska alkalmazása feltételezhetően nem volt tartós megoldás. A rövid zászló könnyebb is volt. A korabeli rajzok tülnyomó részén a 6. és 7. ábrán látható zászló típus szerepel. A spanyolok még jobb megoldást választottak. Maga a zászló vált tartóelemmé, és az alul elhelyezett pálcika, rudacska tartotta a zászlót ki feszítve, mint ahogy.az 5- és. <5. ábrán, látható-. A 9. ábra a XX. században használt banniere. A korszerű technikai lehetőségek ellenére a feszítő zsinór biztonságból megmaradt. Kiegészítésül még megjegyzem, hogy a zászló alakja rangjelzésül is szolgált. Zászlók. IV. tábla. A Z. IV. rajzon, „A”táblán bemutatott, a címerre helyezett hegyesvégű zászlócska alacsonyabb rangú, nem önálló sereggel bíró lovagra utal. A „B” címeren a banniere zászlósurat jelez, akinek parancsnoksága alatt egy bandérium állt — innen az elnevezés. A bandériumok létszáma koronként és országonként változó volt, általában 50—100 harcos tartozott hozzá. A ,,C” ábra a pennont mutatja. A pennon jellemzője, hogy egy darabból szabták, ellentétben a Z.I. tábla bemutatott 8. ábrával, és hogy nem volt merevítve. Nálunk Magyarországon úgy látszik ez volt elteqedve a XIV. sz.-ban, erre következtethetünk ugyanis a Képes Krónikából. «-?l-XL sz.-ban Franciaországból a Capetingek udvarából származik. Valószínű, származású királynő hozta magával hazánkba. ó több színes szövetcsíkból készült, akkor két vagy több csíkban szabott zászlóról beszélünk. A „D”példa két csíkban szabott lovassági zászlócska Ulászló korából. A zászló és a címer kapcsolata kétségtelen,mert mindkettő hasonló célú jelzésként szolgál, sőt sok esetben-kiegészítik egymást.- • 276
