Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Második könyv - I. rész. A címerrel kapcsolatban…
I. RÉSZ A CÍMERREL KAPCSOLATBAN. . . (Új utakon. . .) Körültekintés Az első könyvem első részében megkíséreltem felvázolni azt a történelmi eseménysorozatot, gondolatvilágot és légkört, amelyben a címer és az azzal foglalkozó címertan-heraldika létrejött. A második részben a heraldikai alapismereteket, a tárgykör felosztását igyekeztem — amennyire lehetséges - lerövidített, egyszerű formában bemutatni. A harmadik rész a magyar címerekről nyújt áttekintést. Ez a második könyv szemelvényeket tartalmaz a heraldika és a címerek tárgyköréből, és bemutatni kíván egynéhányat azokból a részletkérdésekből, amelyekkel a heraldikus lépten-nyomon találkozik. E második könyvet - mint az alcímben is jelzem - beszélgetésnek szántam az olvasóval. Nem állítok, hanem csak feltételezek, és közvetítek elgondolásokat és elképzeléseket, amelyekkel tanulmányaim közben találkoztam. Saját elképzeléseim is inkább feltett kérdések, amelyekre magam is feleletet várok. Eellételo/.ésom, hogy aki kedvet kap tudományos alapossággal belemélyedni a heraldikába, módot fog találni arra, hogy számtalan kiváló szakmunka segítségével ismereteit kiegészíthesse. Említettem és hangsúlyozom, hogy ez a könyv nem heraldikai tankönyvként készúlt, hanem azzal a céllal, hogy bemutatssa, mivel foglalkozik a címertan — heraldika, mi a tárgyköre, hogyan kapcsolódott a történelmünkbe, és lett a történelemtudomány lényeges kiegészítő segédtudománya. Ugyancsak megismétlem, hogy a heraldikai ismeretek képezik alapját a sfragisztikának = pecséttannak, a numizmatikának = éremtannak (a régi pénzekkel foglalkozó segédtudománynak), a történelmi genealógiának, amely a biológiai vonatkozásokon túlmenően a család, nemzetség, nemzet származásával foglalkozik, a falerhztikának, a rendjel és kitüntetések ismeretének és az újabban mindjobban népszerű banisztikának = zászlótannak. Régi okmányok tanulmányozásához, használati tárgyak, síremlékek, templomablakok kormegállapításához - hogy egy pár példát kiragadjak - , de ezen túlmenően, a történelemtudomány, a régészet egész területén, a képzőművészetet sem kivéve, szükségesek heraldikai alapismertek. Az igen kiváló, de már úgyszólván csak könyvtárakban fellelhető magyar heraldikai szakirodalom esetleg kényszerből vagy a megjelenésük időpontjában az uralkodóház iránti lojalitásból a korabeli elfogadott hivatalos felfogást tükrözi. Úgy Bárczay a magyar hivatalos címerte£^ekiaikapcsolatban, mint Áldásy a Habsburgok által adományozott címerekről szólva kesertf^aC^fiyzéseket kockáztat meg, amelyből következtethető, hogy nem mindenben értettégfiyiy MvatktQs heraldikusokkal. akik Bécsben székeltek. Anerlfffka tudománya a nagy társadalmi átalakulásokkal karöltve szintén tovább haladt. A kutatás nyomán újabb megvilágításba kerültek egyes megmerevedett szabályok, és már elavultnak tekinthetők. Bármennyire is hagyománytisztelő vagyok, nem zárkózhatom el a korszellemnek megfelelő szemlélettől annál is inkább, mert ma már nem egy ország szűkreszabott keretein belül 252
