Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - IV. rész. Heraldika Közép- és Kelet-Európában
Ezt az idézetet nem annyira Drakulea kegyetlenségével kapcsolatban tartottam fontosnak közölni, hanem azért, hogy láthassa az olvasó, hogy a múlt században, amikor a román propaganda még nem tévesztette meg a közvéleményt „oláhországi alattvalókról” beszéltek Hunyadiak korával kapcsolatban. Ebből a Drakulea nevezetű vérengző emberi szörnyből formálódott a nép száján a Drakula-mese, melyet a múltszázadbeli ponyva irodalom megfelelően átformálva felhasznált, sőt a hollywoodi filmgyárak is felfedeztek a nyugati kultúra nagyobb „dicsőségére”. István oláh vajda emlékköve 1504-ből Beszarábiából az Anjouk címerével. Szerb érme Károly Róbert korából. István szerb fejedelem hű bér es kút fogad a magyar királynak. A bemutatott érme az akkor ugyancsak Magyarországhoz tartozó Szerbiából való. Azt ábrázolja, hogy „Karulus”, Károly Róbert királyunk (1307-1342) hűbéri zászlót ad „Stefanus”-nak, Istvánnak a szerb fejedelemnek, aki viszonzásul hűbérurának szolgálatai szimbólumaként kardját ajánlja fel. Ez egy jelenetet ábrázol abból a szertartásból, ahogyan a hűbérbefogadás történik, amikor a szimbólumok kicserélése után a hűbéres „engedelmet és hűséget” esküszik urának. Nem erre a három példára alapozva, hanem a teljes történelmi anyag ismeretében megállapíthatjuk, hogy rövid idejű befolyásoktól eltekintve az udódállamok heraldikájának bölcsője a XVE sz. előtt a magyar királyi kancelláriában nyugodott éppen úgy, mint ahogyan sajnos a magyar heraldika a XVIE sz.-tól a bécsi Habsburg kancellária függvénye lett. 1526-ban a mohácsi vész után a magyar birodalom lehanyatló szerepe következtében a vazallus tartományok önállósághoz jutnak. Ez kifejezésre jut a címereikben is. A címerekből kihagyják juaagyar szimbólumokat, és többnyire a fejedelem személyével kapcsolatos sisakdísz IŰjgjftyTerr főhelyére a dinasztikus törekvések illusztrálásaként. B^fgjpovid Időszaknak, amikor kialakulhatott volna önálló heraldika, a török uralom hamáfos3Pw|iégesén véget vetett. A török megszállás megszűnése után (XVII -XVIII. sz.) az újonnan alakult államok többnyire erre a már nemzeti jellegű szimbolikára alapozták az új címereket; elhallgatva, hogy címermúltjuk a magyar Szent Korona a magyar király adományán, hűbéri kapcsolatán alapszik, és abban gyökeredzik. 242
