Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek
Erdély címerei Erdély mindnyájunk, számára fájdalmas valóság. Elnyomott magyar testvéreinkkel szemben kötelességünk, hogy Erdély címeréről külön is megemlékezzünk. Erdély, kezdetben Erdőelve volt a neve, átfogó földrajzi elnevezése Magyarország egy bizonyos részének, és csak a XVI. sz.-ban az önálló fejedelemség kialakulásával válik külön politikai tényezővé, ekkor alakult ki címere is. Volt címerük az ispánoknak, a vajdáknak, a városoknak, a megyéknek, sőt egyes népcsoportok is rendelkeztek jelzésekkel. Az erdélyi fejedelemség 169-éves fennállása alatt az uralkodó hatalom harmincnyolcszor változott, és ennek megfelelően a címer változtatások is gyakoriak voltak. A fejedelmek címereiken jelezni kívánták családi vonatkozásaikat, sőt nem egyszer a fe- leség címerképe is helyet kapottá címerpaj2son:Ez akkorváhk érthetővé, ha tudjuk; hogy az erdélyi fejedelmek messze az országhatáron túl Európa nagyhatalmú uralkodó családjaival házasodtak, vagy anyai ágon azok vérségi leszármazottai voltak. Három kapcsolatot ragadok ki a sok közül, mert ezek közül kettő maga is uralkodott Erdélyben, a harmadik pedig rávilágít arra, hogy meddig terjedt a rokonság, az azzal járó családi, politikai hatalom és összeköttetés. Szapolyai (Zápolya) István kisnemesből Magyarország leggazdagabb főura és nádora lett. Felesége, „Hedvig tescheni hercegnő” — aki élete végéig e néven szólíttatta és címeztette magát - rokoni kapcsolatban állott a legtöbb német uralkodóhercegi családdal. Fiúk, János magyar király, leányuk, Borbála lengyel királynő lett. János, magyar király Zsigmond, lengyel király leányát, Izabellát veszi feleségül, aki az első uralkodó fejedelem az önállósult Erdélyben. Fiúk, János Zsigmond Erdély uralkodó fejedelme a magyar királyt és a lengyel király leányát mondhatja szüleinek. Izabella révén kerül Erdély címerébe a lengyel sas. Bethlen Gábor felesége Brandenburgi Katalin. Bethlen egész Európát behálózó külpolitikai tevékenységét sok tekintetben erre a családi kapcsolatra alapozta. Sógora, Krisztián Vilmos brandenburgi őrgróf úgyszólván majdnem mindegyik európai fejedelmi családdal rokonságban állt, és mint Bethlen követe és diplomatája egyengette annak nagyratörő terveit. Bethlen Gábor halála után Brandenburgi Katalin Erdély uralkodó fejedelemnője lett. Rákóczi Zsigmond Pfalzi Frigyes német választó fejedelem, rövid ideig cseh király, és Stuart Erzsébet leányát, Henriettet vette feleségül. Stuart Erzsébet apja, I. Jakab angol király, fivére, I. Károly angol király. Mi sem jellemzőbb a Rákócziak tekintélyére és nem utolsósorban vagyonára, hogy ilyen messzeágazó házasságot köthettek. Rákóczi György a hatalmas Báthory vagyon örökösét, Báthory Zsófiát vette feleségül, és ezzel Magyarország és Erdély leggazdagabb főura, fejedelme lett. A családi politika a címerekben is kifejezésre jutott. Sok címert és címerváltozatot ismerünk, ezekből néhányat bemutatok. Az erdélykutató a címerben jelentkező jellemző címerkép alapján meg tudja állapítani a történelmi események vagy pl. egy okmány korát, idejét. [család címere. 2, Izabella által fA jobb felső sarokban a Szapolyai címer a magyar király felségjeleivel, baloldalon Izabellát megillető lengyel királyi sas. Alsó jobb oldalon ugyancsak Izabellát illető Uppel és Ratibor hercegségek címere. 230
