Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek
A vármegyék címerei Mátyás királyunk korában tűntek fel. A király 1550-ben a pozsonyi országgyűlésen több vármegyénket önálló címeradománnyal tüntetett ki. II. József 1786-ban eltörli a vármegyék címereit. Ez a rendelkezés csak átmeneti jellegű, mert 1790-ben visszaállítják a vármegyék címerhasználati jogát. (Gáli 1977.) A magyar vármegyék címereit több okból tartottam szükségesnek bemutatni, többek között mert történelmünk homálybavesző emlékei, és mert a magyar naturalisztikus címerkészítés, a magyar kifejezési mód átfogó gyűjteménye. Egyes vármegye címere igen régi, másrésze a XVII-XIX. sz.-ból való, de koruktól eltekintve mindegyik szimbolikus, és a vármegyében történtekkel áll kapcsolatban. Úgyszólván beszélő címerek. A címerek, túlnyomó.része motívumaiban. is-lipikusan magyar,-vagy a harcra, vagy a békés munkára utal. A kard, a vár, a búzakalász, a szőlő, vad és hal, vagy egy-egy dicső királyunk emléke. A „nemes vármegye” címereiben igen demokratikus. A magyar vármegyék az államunk fennállása óta (Szent István. 1001) a közigazgatásunk alapját képezték. A magyar vármegyék címerei megérdemlik, hogy igyekezzünk megmenteni őket a feledéstől. Az a generáció amelyik még iskolában tanulta, hogy hatvannégy magyar vármegye létezett, úgyszólván már maga sem létezik. A családi hagyományokban gyakran felbukkan az, hogy például a család „Toroméiból” származik. Ki tudja ma megmondani, hogy hol volt Torontál megye, és pláne mi volt a címere? Nem eléggé dicséretreméltó igyekezet, hogy az utóbbi időben Kanadában kiadták a történelmi Nagy-Magyarország színes térképét a megyék és azok címereinek feltüntetésével. A vármegyék címerei a címerkészítők részére is becses példatárt nyújtanak. Sajnos egyes címerek rajza túl bonyolult, és ezért a lekicsinyített formában nem elég szemléltető. A vármegyék címerei 226
