Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek

láttára, sőt mondhatjuk, hogy a Habsburg rövidlátás szinte megjósolja birodalmuk széthullását, amit feldarabolni maguk kezdtek el.

A közös intézményeknél 1867 óta használt közép címer.

A címer egyszerű (nem heraldikus) leírása: Az osztrák császári korona alatt az osztrák kétfejű sas. Ez abban különbözik a német-római császári sastól, hogy koronát hord és karmai kozott kardot, illetve az országalmát tartja. A sas mellén a Habsburg-Lotharingiai ház címere. A címerben az oroszlán a Habsburgok eredeti címere a fehér-piros fehér oszlop Ausztria az arany alapon piros keresztsáv, pólya három sassal Lotharingia jelképe. Úgynevezett geneológiai címere a Habsburgoknak. A címert a Szent István rend, a Mária Terézia rend és az Aranygyapjasrej^elvényei veszik körül.

^/■rjp.rnván elhelyezett címerek: 1. Magyarország, 2. Galícia, 3. Osztrák- emszi főhercegséggfe^pztrurg' főhercegség, 5. Styria, 6. Tirol főhercegség, 7. Krajna és Karintia hercegség,^^^raSis’felső Szilézia, 9. Erdély, 10. Illyr királyság (Horvátország-Szlavónia, Dalmácia egyesítve elképzelve), 11. Csehország.

Az ország ellenállása és tiltakozása végül eredménnyel járt, és 1896-ban újra szabályozzák a magyar címert. Uj közös címer is készül, amelyen Magyarország egyenrangú félként van feltüntetve.

222