Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek
az oroszlán jelképet, hanem az, hogy az Árpádok címerképe volt-e eredetileg és, hogy ha nem, miként kerültek az oroszlánok Imre királyunk címerébe? A sok elképzelés közül megemlítjük, hogy egyesek hivatkoznak arra, hogy a koronázási jogaron is oroszlán van, és az esztergomi Árpád-kori kápolna és királyi vár is oroszlán díszítésű. (A sokat vitatott esztergomi oroszlánok!) Ezzel kapcsolatban e tárgykör avatott ismerőjéhez, nagy tanítómesterünkhöz László Gyulához fordultam, aki a közelmúltban hozzám intézett levelében a következőket írja: ,A jogar Fatimida (keleti) munka a X. sz. közepéről. Az oroszlánokkal kapcsolatban meg felhozható III. Béla esztergomi kápolnájának lépegető oroszlánsora. De ott annyira világos, hogy a freskó felfüggesztett (bizánci) selyemszőnyeget helyettesít, és az pedig nem magyar munka, hogy ez sem teljes értékű bizonysága az oroszlán magyar voltának." Donászy Ferenc világos okfejtéssel megírta, hogy a vágásos Árpád címerbe az aragomai házasság réven kerültek az oroszlánok, és csak addig voltak benne, anug ezt a rokonságot számon tartották Ez az idézet tükrözi a magyar tudományos világ álláspontját és, bár Kumorovszky, majd Bertényi Iván (1983) megkérdőjelezi Donászy elméletét, lényegében az aragon elképzelés még változatlanul tartja magát. Donászy Ferenc kiváló történelemtudós és heraldikus 1935-ben a magyar heraldikusok folyóiratában, a „Turul”-ban, majd 1937-ben kisebb könyvalakban közzétette az „Árpádok címerei” című tanulmányában kutatásainak és elképzeléseinek eredményeit. Donászy kezdetben még a koronázási jogar kristálygömbjén látható oroszlán ábrázolást is kétségbe vonta, de ezt a tévedését László Gyula 1938-évi tanulmánya alapján visszavonta. Donászy nagy alapossággal és tárgyi ismerettel felsorakoztatja az Árpádok címereivel foglalkozó elméleteket és ellenvéleményeket. Számba veszi az európai heraldikában előforduló esetleges hasonlatosságokat, figyelme kiterjed a pecséteken és pénzeken található ábrázolások hasonlatosságára, és arra az eredményre jut, hogy az Árpádok címere Imre királyunk felesége és rokonsága, Aragóniái Konstanca és II. Pedro aragon király (1196—1213) hatására kelezett,jött létre. Donászy nagy érdeme, hogy összafoglalta elődei elgondolásait, és egy igen tetszetős elképzeléssel lezártnak tekintette az Árpádok címerkérdését. Elméletének, amely kizárólag következtetésekre, hasonlátosságokra, egy megadott helyzetből (Imre és Konstanca házassága) feltételezhető lehetőségekre van alapozva, pozitív tárgyi bizonyítéka nincsen. 1937- ben, amikor munkája megjelent és az azt követő időszakban, a magyar közvéleménynek más problémái voltak mint az Árpádok címerei. így Donászy elmélete hallgatólagosan elfogadottnak volt tekinthető. E helyen nem lehetséges Donászy munkáját részletesen megvitatni, csak arra szorítkozhatunk, hogy a sarkalatos pontokat széljegyzetek formájában megkérdőjelezzük, illetőleg azokra a kutatók figyelmét felhívjuk. Ennek megértéséhez azonban ismernünk kell az európai heraldikában előállt szemléleti változásokat és a Donászy által teljesen mellőzött XI. sz.beli politikai hátteret. * * * A2^ew^ái heraldika mint minden tudomány az utolsó fél évszázadban fejlődött, szemlélete kibőWlt, több esetben átértékelésre is sor került, úgyszólván egy bizonyos ikonográfia alakult ki. Az ikonográfia valamely személy vagy tárgy meghatározott ábrázolási módját jelenti. PL Szent Márkust aligha látta valaki személyesen, de ha egy szakállas szentet festünk és melléje egy oroszlánt, akkor az ábrázolás Szent Márkust jelenti, és hasonlóképpen van ez más jelzésekkel is. Tehát az ábrázolás módja a meghatározó. 190
