Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek
kereszt, és ez is marad a következő századokban a címerünk. Az Árpádok címere is elkeresztényesedett. A turul és az oroszlán mint az Árpád-ház esetleges, feltételezhető címerképe vagy akárcsak mint totemje igen kiterjedt vitaanyag, és ismertetése különálló tanulmány terjedelmét igényli. Mint érdekességet megemlítjük, hogy a heraldikát megelőző időből a Szent Koronát díszítő szentek képein korabeli ábrázolásban turul és oroszlán díszítések láthatók. Pontosan nem állapítható meg azonban, hol és mikor készültek ezek a szenteket ábrázoló képek, és a díszítéseknek van-e közük az .Árpádokhoz. Hasonló, de ismén a koronázási jogar kristály-gombján látható oroszlán, amelyről tudjuk, hogy keleti szaszanida munka. A heraldikát megelőző időből turul és oroszlán ábrázolások a Szent Koronán A tórzsfők az oroszlánt hatalmi jelképként használták. Kifejezésre jut ez például a Csanád által alapított Oroszlános monostor esetében, amely nevét a kapubejáratot kétoldalt díszítő oroszlán alaktól kapta. Csanád a monostort Ajtony feletti győzelme emlékére, annak hatalmába és birtokába jutva alapította Szent István korában. Főuraink, akik saját vagy említett tisztségükben okmányokat állítattak ki, és azokat hitelesíteniök kellett, pecsétet (billog) használtak. Több változatát ismerjük ezeknek a pecséteknek. és aszerint különböztetjük meg, hogy saját családi, vagy hatalmi (királytól kölcsönzött) jelvényt ábrázolnák. Adataink vannak arra. hogy „ nagy nemzetségek országos méltóságot viselő tagjai a király címeréből kölcsónóztek egy motívumot, vagy valamilyen más szimbolikus jelet használtak. Az Ákos nemzetség ősi jele a hal volt. A nemzetség korai tisztségviselői azonban nem ezt a jelvényt vésett ék pecsétjükre, hanem egy (keresztény) hatalmi jelvényt éspedig a kettős keresztet”. (Fügedi). Egy egy kiragadott példa a sok közül, mert tudjuk, hogy sok kétségtelenül nemes család a címere helyett más szimbolikus jelet használt pecsétként. A király, fejedelem címeréből kölcsönzött, adományozott jelkép használata egész Európában elterjedt szokás volt, mintegy kifejezve a teljes címer birtokosával kapcsolatos függő viszonyt vagy az attól kapott megbízás, joggyakorlás hitelességét. Az ilyen címereket „oltalom cí*«er~snek nevezik. Berényi Iván is kitér erre a jelenségre vonatkozó tanulmányában (£.T.49££EäA sz-)-A magyar heraldika megindulásának első századaiból az 1200-1400-as évekből Ifilaínően sok ilyen hatalmi vagy oltalmi címert ismerünk. A bemutatott példák közül a 4. Mihály comes és 5. Igmánd vajda pecsétjein is láthatók. Buda 1292-ből származó pecsétjének hátlapján többek között az Árpádok címerének vágásai szerepelnek. Nemcsak Árpád-házi királyaink, de későbben az Anjou királyaink is előszeretettel adományoztak címerükből motívumokat. Erre vonatkozóan még-a későbbiekben szolgálunk példákkal: 181
