Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
,,Ami a rendjeleket illeti, ezek tulajdonosaik címerükkel egyesítve szokták használni. A szoros értelembe vett (lovag-) rendi jelvényeket, a máltai és német lovagrend jelvényeit - keresztet különféleképpen lehet - címerrel együtt használni; vagy' a címert teszik a keresztre, vagy a cimerpajzsot negyedelik a jelvénnyel, régebben pedig a rendi jelvényt a pajzs mellett is alkalmazták. A jelenlegi uralkodók vagy államfők által adományozott rendjeleket a címer korul szokás alkalmazni, és pedig a nagykereszteket láncukkal vagy szalagukkal olyképp, hogy a lánc vagy szalag a pajzsot körülfogja és a jelvény a pajzs alatt függ, míg a többi osztályok jelvényeinél a szalag a pajzs mögött fut körül és csak a pajzs alsó szélén látható a jelvénnyel ezvütt.” A második világháborü Magyar Katonai kitüntetései közül: 1. Tüzkereszt, koszorüval és kardokkal. Felirata a ..Hazáért”. A szalagra helyezett fémpántok a sebesülésre utaltak. 2. A Magyar Szentkorona Rend lovagkeresztje hadidiszitménnyel és kardokkal. (Lovagi cím nem járt vele.) 3. Magyar Koronás Elismerő-érem, az ügynevezett Signum Laudis. Ha háborüban kapta az illető, akkor hadiszalagon és azon elhelyezett kardokkal volt díszítve. Címertörésnek nevezzük az eredeti címeren történő változtatásokat, amelyek a család egyes ágainak megkülönböztetésére, származási fokozatára vagy társadalmi helyzetében beállt változásokra utalnak. A címerörés meghatározás a magyar heraldikában kétes értelmet kapott. Egyrészt azért mert a címertörés a magyar címerekben olyan ritka, hogy gyakorlati szabályok fel sem állíthatók, másrészt, mert a címereken történő változtatások Franciaországból indultak ki. ahol főleg a kétes vagy házasságon kívüli származás jelöléseként alkalmazták. Németországban nem fektettek különösebb súlyt erre a kérdésre; a bastard legtöbb esetben új címet és címert kapott. A katofScus Habsburg birodalom országaiban nem dicsekedtek azzal, hogy házasságon kívüli gyermlkéik vannak, és fordítva, nem volt dicsőség házasságon kívül születettnek lenni. Talán^Sgyetlen kirívó kivétel Don Juan de Austria esete, aki V. Károly (német-) római császár természetes fia volt, és aki nevében anélkül, hogy bármilyen magasabb rangot kapott volna, használhatta az „Ausztria” családnevet. Mint II. Fülöp spanyol király féltestvére kizárólag neve és származása alapján királyi hercegeket megillető hivatalokat kapott, de rangja szerint csak egyszerű nemes volt. Címertörés 165
