Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
a személyi állomány 48-49 %-át ugyancsak magyar honos állampolgárok alkották, akkor az adományozás ill. rendi felvétel a magyaroknál a M. Kir. Honvédségnél kitüntetetteknek kb. a kétszerese. Még egy biztos adat áll rendelkezésünkre: utolsó hivatalos 1944-évi honvéd-, és csendőrtiszti címtárból. Ennek adatai szerint még 1944 év végén összesen 121 fő viselte a Vaskorona Rend hadidíszítményes III. osztályát, közöttük nagybányai vitéz Horthy Miklós altengernagy. Katonai Érdemrend (más néven Katonai Érdemkoszorü) Az 1848-as független magyar királyi kormány által alapított katonai rend 3 osztályt különböztetett meg az ellenség előtt tanúsított bátor magatartás kitüntetéseként. Az I. o. jelzése egy nyolcágú ezüst csillag volt, melynek szárvégeitől számított átmérője 80 mm. A csillag középpontja körül elhelyezett körpajzsot aranyozott babérkoszorú fogja körül. A körpajzs függőleges tengelyében aranyozott apostoli kettőskereszt áll, amely a Magyar Szent Korona stilizált (heraldikai elnevezéssel lombkorona) alakjából - a hármashalmon nyugodva - nő ki. A Katonai Érdemrend ezen I. o.-át egyetlen alkalommal adományozta Kossuth kormánya: Budavár visszafoglalásakor Görgey honvédtábornoknak, aki azonban az érdemrendet nem fogadta el. A néki szánt érdemrend a Magyar Nemzeti múzeumban található. A II. o. jelzése nem csülag volt, hanem szalagra erősített ezüst babérkoszorú, amelyben a motívum az I. osztályú érdemrend kisebbített formáját mutatta. A koszorú átmérője 38 mm. A rendelkezésünkre álló adatok szerint összesen csak hétszer adományozták. Az „érdemkoszorü” elnevezés innen és a III. o. formátumától nyerte nevét. A III. o. mely inkább díszjelvénynek volna minősíthető - már nem tartalmazza az előbbi két osztály motívumát, egy egyszerű selyemszalagra erősített ezüst babérkoszorú. Átmérőjük 30 és 50 mm között váltakozik. Mindhárom fokozat viselésének előírt helye a bal felső mell volt. A III. o.-t az ország különböző részeiben vezénylő parancsnokok saját hadkörleteiben állíttatták elő, s így többféle kivitelezésűt ismerünk: Percel-félét, Bem-félét, Kiapka-félét, Görgey-félét. Meg kell jegyeznünk, hogy az emigrációba menekült Kossuth kormányzó a szabadságharcunk leverése utáni években emigrációjában is adományozott különböző érdemrendeket, kitüntetéseket. Ezek néhány példányát ugyancsak őrzi a Nemzeti Múzeumunk ill. Hadtörténeti Múzeumunk. Az emigrációban készült példányok legtöbbikén hibás a magyar felirat. A katonai érdemrend rendi megkötöttségéről nem tudunk. Könyvünkben felvettük, mert ... „rend” nevét magában hordja. A Ferenc József rendet 1849-ben Ferenc József császár alapította. Valószínű kevés jó magyar kagía meg az alapítás idejében. A Magyar Érdemjelet 1848—1849-ben az önálló magyar kormány alapította. A szabadságharc bukásával megszűnt. önálló Magyar Kormány alatt ez esetben Kossuth Lajos kormányzósága alatt működő, a Habsburg-házat detromzáió államformát értjük. Ezenkívül voltak még jelentéktelen szolgálati rendek is. 161