Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
Annak adományozta, aki neki vagy az államnak hű szolgálatokat tett. A Rend hivatalos neve ezen időtől kezdődően: Osztrák Császári Vaskorona Rend. G.- Payer András szerint: ez az elnevezés közjogilag helytelen. Magyarázatul szolgáljon, hogy a Bécsi Kongresszus a nélkül ismerte el a Habsburg-Lotharingiai Ház „Kaiser v. Österreich” címét, hogy magát Ausztriát császársággá emelte volna. Sohasem voltak Ausztria császárai (amint az sok helyen helytelenül ma is olvasható), hanem legfeljebb császárok Ausztriában. „Császár" címük ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a grófoké vagy báróké. Így alapjában véve ma is császár családfőjük. Kaiser v. Österreich nevet kapván szigorban véve a családfő Habsburg neve megszűnt, és „österreich"-é változott. Ausztriát császárságnak nevezni, németül: Kaiserreich-nek vagy Kaisertum-nak, nemcsak történelmi ismeretek hiányára vall. hanem magán hordja a nagyképűség bélyegét is. (Lásd: Rudnay Egyed gróf, néhai bécsi nagykövetünk erre vonatkozó magyarázatát. ,,Attila trilógia” II. köt. 14., 106. oldalait. Bruxelles, 1965.) Ugyanő sokkal helyesebbnek tartja, ha néhai monarchikus közösségünkről beszélve a „királyi” szóval előzzük, és nem követjük a „császári”-t. Állíthatjuk ezt annál is inkább, mert a valóságos címek, a kialakult joggyakorlat szerint, mindig megelőzik a tiszteletbelieket. I Ferencnek pedig az „osztrák” Vaskorona Rend alapításakor valóságos méltósága a magyar „királyi” volt. A Rend alapítása így sokkal inkább magyar, mint osztrák méltóságból, ill. jogforrásból fakad. A rendi szabályok 21. § -a szerint az első osztályba (nagykeresztesek) felvett vitézt titkos tanácsosi, a második osztályba (középkeresztesek) felvettet bárói, a harmadik osztályba felvettet nemesi rangra emelték. I. Ferenc József magyar király és ausztriai császár 1884. évi szept. 20-i Legfelsőbb Kézirattal elrendelte, hogy az I. Ferenc idejében kiadott alapszabálynak 21. §-a ezentúl érvénytelen. Ugyancsak I. Ferenc József 1916. aug. 13-án revideáltatta e Rend alapszabályait. Az összesen 24 §-ba foglalt rendi alapszabályokból csak néhányat emelünk ki: 1. A Rend összes tagját a Vaskorona Rend lovagjának nevezik. 2. A nagymester méltósága mindenkorra elszakíthatatlanul Koronánkkal marad egybekapcsolva: ennélfogva Saját Magunknak és Utánunk a Mi Törvényes Trónkövetelőinknek marad fenntartva. 7. A rendjel maga, amelyet a Lovagoknak az elnyert méltóság bizonyítékaként adományoznak, a következő: A Vaskorona és felette a kétszeresen koronázott osztrák császári sas. A sas minkét oldalán a mellen sötétkék zománcos szívalakú pajzsot visel, és annak közepén az elülső oldalon arany „F” betűt, hátsó oldalán pedig az 1815 évszámot látjuk. A sas felett az osztrák császári korona lebeg, amelyhez karika fűződik. A rendjelet aranysárga, sötétkék szegéllyel ellátott szalagon viselik. 11. Ha a rendjelet háborúban szerzett érdemekért adományozzák, akkor:- a rendjelet a kard és a birodalmi alma alatt két felfelé álló zöld-zománcos babérkoszorúval, a csillagot egy a sugarak alá vont pikkelyezett zöldzománcos arany babérkoszorúval kell díszíteni. A’tTá&eFÜs érdemekért adományozott rendjeleket „a hadidíszítménnyel” megtoldással kett^tSnt 18. Mindcn-Rendtagnak joga van, hogy családi címerét a néki járó Rendjellel díszíttesse és, hogy az ilyenformán díszített címerét minden alkalommal használhassa. E kiemelt rendi alapszabályokhoz is volna néhány közjogi hozzáfűzni-valónk. A 2.§. „Koronánkéról beszél. Történelmi ismereteink szerint I. Ferenc Józsefet egyetlen koronával koronázták meg, és ez a Magyar Szent Korona volt. Amint arra már máshelyütt 159
