Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
hiányoznak olyan elemek, amelyek századokkal előbb lényeges indítóokul szolgálhattak rendalapításhoz, pl. a mélységes vallásos érzés, lovagiasság, a fejedelem iránti hűség és nem utlosósorban a hazaszeretet. A Térdszalag Rend alapításának indoka bármennyire is komikusán hat a mai átlagemberre, a maga korában 1350-ben a lovagi urdvariasság és a magasabb morális szemlélet jelképe volt. Mi volt a helyzet Magy arországon? Az állami segítséggel kiadott ..Rendjelek és kitüntetések történelmünkben” című 1942—1944-ben megjelent hatalmas könyvben összefoglalni igyekeztek a Magyar Királyságban valaha is létező, ott elismert vagy megszűnt rendeket és kitüntetéseket. A számtalan érdemrend és kitüntetéstől eltekintve Ausztria-Magyarország örökségeként mert hiszen magyarok is hordották ezeket a kitüntetéseket 42 megszűnt vagy még fennmaradt lovagrendet, közöttük 5 magyart sorol fe. Ez tévedés, mert biztosan csak két magyar lovagrendről tudunk 1918-ig, és a másik.három csak. 1918 után lett meghonosítva, illetőleg elismerve magyar rendként is. (Lásd későbbiekben.) Tehát ez a felsorolás sem pontos, mert voltak kifejezetten osztrák rendek is. Pl. ha egy' ausztriai főherceg külföldi lovagrend tagja lett, (Franz Gall osztrák heraldikus szerint), akkor a rendet a Habsburgok tartományaiban is meghonosították. A legtöbb kutrúrállamban a rendjelek, kitüntetések s az előbbiekkel járó esetleges címek viselését külön törvények, esetleg rendeletek szabályozzák. Az ezek viselésével történő viszszaélés szélhámosság, s így érte törvényszabta büntetés jár. Ilyen szabályok, rendeletek a királyi Magyarországon is érvényben voltak. Ebből következik, hogy ha valaki manapság(1983) külföldön a Magyar Királyság idejéből származó rendjelet, kitüntetést vagy címet jogtalanul használ, arra nézve az abból a korból származó büntető rendelkezések vonatkoznak. Továbbmenve. a Magyar Népköztársaság érdemrendjeit, kitüntetéseit sem lehet illetékteleneknek büntetlenül viselni. Természetesen minden szuverén államnak jogában áll valamely rendjelet, kitüntetést elismerni, vagy eltörölni. Katonai, vitézi, bátor magatartásért kapott rendjel vagy kitüntetés esetében azonban üyen tiltó rendelkezés vitatható. Az első világháború után az Antant és a Központi Hatalmak katonái függetlenül attól, hogy a szembenálló nyertes vagy vesztes oldalon küzdött, zavartalanul hordhatták kitüntetéseiket. G.- Payer András szerint: Sajnos,-a rendjelek, érdemrendek és kitüntetések viselésének allami szinten történő szabályozásába számtalanszor csúszik politikum. így pl. az 1945 utáni Magyarországon nem szabad a királyi időkből származókat viselni, mert azokon rendszerint ott látható a Szent Korona, esetleg Horthy Miklós kormányzó domborműves arcképe. Vagy. a Német Szövetségi Köztársaságban - épp így az Osztrák Szövetségi Köztársaságban - az egykori III. Birodalomban adományozott katonai kitüntetéseket csak „az élesítés eltávolítása után" („entschärft") szabad a jogosultaknak viselni. Az „élesítés eltávolítása" ez esetben annyit jelent, hogy a szóbanforgó kitüntetésekről a horogkereszt eltávolitandó”. A_rervd^kk kezdettől fogva napjainkig túlnyomórészt a kereszt valamelyik formáját hasznáftáfcéihasználják. Ez a szokás átragadt a háborús kitüntetésekre is. Európa legkülönbözőbb államaiban a legmagasabb kitüntetések is a kereszt formájában jelentkeznek. Ebben a hasonló megnyilvánulásban a múlt nagy ideálokon alapuló európai gondolkodás azonos voltát vélem látni. A bátor magatartás a lovagi ideál jelzésével azonos. A következőkben a három legrégibb lovagrendet ismertetjük. A későbbi rendalapításokhoz ezek szolgáltak példaképül, és a magyar történelemben is szerepük volt. 139
